A világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) és az EU vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon Oroszország nemzetközi szervezetekben betöltött szerepének felülvizsgálatát kérik, valamint szankcionálni kívánnak minden olyan tranzakciót, mely Oroszország aranytartalékait érinti – tájékoztattak a tanácskozás részleteit ismerő források.
Közölték: a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát, valamint az Európai Uniót tömörítő G7 csoport által szorgalmazott, Oroszország aranytartalékait érintő szankciók célja annak biztosítása, nehogy Moszkva elkerülje a Nyugat pénzügyi és gazdasági megszorító intézkedéseit.
Meg kívánják akadályozni továbbá, hogy az orosz központi bank nemzeti tartalékokat, köztük aranyat adjon el azért, hogy az Ukrajna elleni háborút finanszírozza. A tanácskozás résztvevői között egyetértés alakult ki abban is, hogy „a nemzetközi szervezetek és multilaterális testületek nem folytathatják tevékenységüket Oroszországgal úgy, mintha mi sem történt volna”.
Információk szerint az EU, a Hetek, és más hasonló gondolkodású partnerek meg kívánják akadályozni Fehéroroszország csatlakozását a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO).
A Hetek csoportja és az Európai Unió nyilatkozatot fogadott el, amelyben megerősítette kiállását Ukrajna mellett, és határozott arról, hogy további nyomást gyakorol Oroszországra az egy hónapja tartó háború befejezése végett. Megállapodtak az információk naprakész megosztásában, és abban, hogy összehangolják a szankciók esetleges orosz kijátszásával szembeni válaszlépéseket. Közölték, együttműködnek annak érdekében, hogy más kormányokat is rábírjanak a már bevezetett korlátozó intézkedésekhez hasonló szankciók elfogadására, beleértve az orosz központi bank aranytartalékára vonatkozó tranzakciókat is.
Leszögezték: Oroszországnak eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek, és tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtől, amely veszélyezteti a nukleáris létesítmények épségét. A Hetek óva intettek továbbá a vegyi, a biológiai és a nukleáris fegyverek használatától. Megállapodtak, hogy lépéseket tesznek az infrastruktúra ellenálló képességének fokozására, a kibervédelem megerősítésére.
Elhatározták, intézkedéseket hoznak azért, hogy csökkentsék függőségüket az orosz energiától, és törekednek arra, hogy az ellátást biztonságos alternatív és fenntartható energiaforrásokkal biztosítsák. Elkötelezték magukat amellett, hogy támogatják azokat az országokat, melyek fokozatosan megszüntetnék függőségüket az orosz földgáz-, kőolaj- és szénimporttól. Emlékeztettek továbbá arra is, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásának el kell kerülniük a globális mezőgazdasági termékek kereskedelmére gyakorolt negatív hatást.
Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozót követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyugati hatalmak készek arra, hogy szükség esetén fokozzák az Oroszország elleni szankciókat.
„A szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra, és érezhetőek. Fent kell tartani őket és éppen az elrettentő hatásuk miatt szükség esetén meg kell erősíteni őket” – fogalmazott.
A francia államfő elmondta, hogy a G7-ekkel egyetértésben az élelmezés biztonságát szavatoló vészhelyzeti tervet javasolt az ukrajnai háború miatt számos országot fenyegető élelmiszer-ellátási zavarok esetére. Szavai szerint Oroszország lesz a felelős azért, ha az ukrán mezőgazdasági termelés leállása okozta gabonahiány miatt 12-18 hónapon belül „elkerülhetetlen éhínség” lép fel.
Mario Draghi olasz miniszterelnök kifejtette: a G7-ek nem ítélték el Kínát a Moszkvát támogató kijelentései miatt. Véleménye szerint remény van arra, hogy Peking tevékenyen hozzájárul a béketeremtési folyamathoz.
Olaf Scholz német kancellár elutasította Putyin azon követelését, hogy az országok rubelben vásároljanak orosz gázt. Emlékeztetett arra, a szerződések rögzítik, hogy a kifizetéseket euróban vagy dollárban kell teljesíteni.
Zelenszkij a NATO összes repülőgépének és harckocsijának egy száz
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte a NATO-t, hogy a szövetség összes repülőgépének és harckocsijának egy százalékát biztosítsa Ukrajna számára, továbbá adjon több rakétavetőt, légvédelmi rendszert és hadihajók elleni fegyvert. „Oroszország évtizedek óta rengeteg erőforrást halmozott fel. Katonai erőforrásokat: felszereléseket, bombákat és rakétákat. Őrült pénzt fektettek a halálba, miközben a világ az életbe invesztált” – indokolta azt, hogy miért is van szüksége Ukrajnának a Nyugat támogatására. „Még február 24-én egy teljesen egyértelmű, logikus kéréssel fordultam Önökhöz. Segítsenek lezárni a légterünket, hogy megóvhassuk népünket az orosz bombáktól és rakétáktól. Nem kaptunk egyértelmű választ. Nekünk sokkal kevesebb repülőgépünk van, mint Oroszországnak. Ukrajna kért repülőgépeket, hogy ne veszítsünk el annyi embert. A NATO-nak több ezer harci repülőgépe van, de mi nem kaptunk egyet sem. Tankokat is kértünk, hogy felszabadíthassuk városainkat, ahol Oroszország emberek százezreit tartja túszul, szándékosan kiéhezteti a lakosokat, szó szerint hamuvá változtatja a lakónegyedeket. A szövetségnek legalább húszezer tankja van. Ukrajna az összes tank egy százalékát kérte, hogy adják át vagy adják el neki, de erre sem kapott egyértelmű választ” – fejtette ki az elnök. Hozzátette, hogy Ukrajna minden szövetségesének hálás a már nyújtott katonai segítségért, de ez nem elegendő az orosz támadások megállításához.
