Az Egyesült Államok újabb kétmilliárd dollár (mintegy 760 milliárd forint) katonai segítséget jelentett be Ukrajna számára az Oroszország által indított háború kezdetének első évfordulóján.
A támogatási csomag a többi között tartalmaz HIMARS rakétaindítókat, rakétákat, különböző drónokat, valamint drónelhárító eszközöket és aknamentesítéshez szükséges felszerelést.
A bejelentett intézkedés az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut el Ukrajnába, vagyis az amerikai kormányzat közbeszerzés nyomán vásárolja meg a gyártóktól a szóban forgó eszközöket, és később születik majd döntés arról, hogy mikor indulhatnak Ukrajnába. Azokat a berendezéseket viszont haladéktalanul eljuttathatják a kelet-európai országba, amelyeket az amerikai készletekből hívnak le azonnali támogatásként.
Az amerikai kormányzat pénteken várhatóan újabb szankciókat is bejelent Oroszország ellen, amely magánszemélyeket és vállalkozásokat érinthet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is az ukrajnai háború lesz a téma pénteken New Yorkban.
Joe Biden amerikai elnök hétfőn kijevi látogatásán félmilliárd dollár azonnali támogatást is bejelentett. Az Egyesült Államok a háború kezdete óta mintegy 113 milliárd dollár támogatást nyújtott Ukrajna számára, katonai, pénzügyi és humanitárius segítség formájában.
Az amerikai kormány újabb szankciókat is bejelentett
Az amerikai kormányzat újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több száz orosz vállalatot, intézményt és magánszemélyt, a Washingtonban pénteken bejelentett szankciók egyebek között az orosz hadi-, energia-, atomenergia- és acélipart, valamint a pénzügyi rendszert érintik. Csak a külügyminisztérium több mint hatvan magánszemélyt, köztük a legtöbb orosz régió vezetőjét és szinte a teljes orosz kormányt is tilalom alá sorolta, emellett büntetőintézkedéseket hozott az energiainfrastruktúra területén és a fejlett technológiák előállításában működő cégek ellen. Az intézkedések hatálya alá tartozik az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű vezetése és a működtetéssel megbízott orosz vállalat is.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számos bankot és egyéb pénzügyi intézményt sorolt büntetőintézkedések hatálya alá, valamint korlátozást jelentett be több, oroszországi üzleti kapcsolattal rendelkező külföldi üzletember és vállalat ellen. Többek között olasz, német és svájci állampolgárokról van szó, akik az amerikai kormány indoklása szerint hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy a már korábban életben lévő szankciókat megkerülhesse. Ezzel párhuzamosan az amerikai adminisztráció hetven százalékra emelte az orosz acélipari termékek vámját, és 35 százalékra további Oroszországból származó termékekét.
Március 10-től 200 százalékos vámot vetettek ki az orosz alumíniumra. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba. Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai alumíniumimport mintegy tíz százalékát teszi ki.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium orosz, fehérorosz és iráni vállalatok ellen hozott exportkorlátozó lépéseket, és más államokban működő üzleti érdekeltségeket is szankciókkal sújtott. A washingtoni külügyi tárca pénteki közleményéből az is kiderül, hogy a szankciós lépések mellett az orosz hadsereg több mint 1200 orosz tagját, köztük az ukrajnai hadműveletekben részt vevő több tisztjét vízumkorlátozásokkal sújtják. Több tiszt és családtagja ellen beutazási tilalmat is elrendelt az Egyesült Államok kormánya.
A tárcák összehangolt büntetőintézkedéseinek célja Oroszország további nyomás alá helyezése, az általa indított háborús cselekmények akadályozása, valamint az orosz gazdaság háborút támogató és finanszírozó képességének gyengítése – áll a külügyminisztérium hivatalos közleményében.