A Krím Ukrajnához tartozik, az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében.
Az elnök kiemelte: „Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy a Krím az Ukrajna más részeiből ellopott gabona szállítási csomópontjává vált, és Oroszország katonai jelenléte a térségben az ukrán fekete-tengeri kikötők blokádját erősíti. A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást – tette hozzá. Michel üdvözölte az Isztambulban nemrégiben megkötött megállapodást, amely elősegíti a kereskedelmi hajók elindulását Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, azonban éberségre figyelmeztetett annak érdekében, hogy Oroszország végrehajtsa az egyezményt.
A zaporizzsjai atomerőmű körül kialakult helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Oroszország cselekedetei nukleáris katasztrófát idézhetnek elő, miközben óvatosságra és visszafogottságra van szükség. „Oroszországnak azonnal hozzáférést kell biztosítania az ENSZ szakértőinek, az EU pedig támogatja, hogy az atomerőmű körül alakítsanak ki demilitarizált övezet” – tette hozzá.
Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára videóüzenetében a szervezet további támogatásáról biztosította Ukrajnát. „Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen, az ET régóta ellenzi a Krím illegális annektálását”- hangsúlyozta.
A főtitkár szerint „fontos tudomásul venni, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában tovább romlott az emberi jogi helyzet”. Emlékeztettet, hogy az Európa Tanács továbbra is szolidáris lesz Ukrajnával „mivel mindannyian egy igazságos, fenntartható, a nemzetközi jogon alapuló békére törekszünk, amelyben minden ukrán élvezheti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság normáit, amelyek jogosan megilletik őket”.
Őrizetbe vették Jekatyerinburg volt polgármesterét
Őrizetbe vették Jevgenyij Rojzman volt jekatyerinburgi polgármestert a lakásán „az Ural fővárosában” az ellene az orosz fegyveres erők lejáratása címén indított büntetőeljárás keretében. Lejla Guszeinova, Rojzman asszisztense, a RIA Novosztyi hírügynökségnek elmondta, hogy az ellenzéki politikus jótékonysági alapítványánál a hatóságok házkutatást készítenek elő. Rojzman egyike volt annak a maroknyi Kreml-kritikus aktivistának, akinek sikerült polgármesteri választást nyernie az akkori miniszterelnök Putyin harmadszori elnökké választása ellen 2012-ben kibontakozott tiltakozások nyomán. A városvezetői posztot 2013 és 2018 között töltötte be, majd a független hangvételű, az Ukrajna elleni invázió elindítását követően megszűntetett Eho Moszkvi rádió kommentátora lett, valamint közéleti tevékenységet is folyatott.
Márciusban és áprilisban egy jekatyerinburgi bíróság három, egyenként ötvenezer rubeles pénzbírságot szabott ki Rojzmanra, a fegyveres erők nyilvános lejáratás címén. A volt polgármester fellebbezett a határozatok ellen, de a Szverdlovszk megyei bíróság helybenhagyta őket. Májusban a politikusra 85 ezer rubeles bírságot is kiróttak, amiért a közösségi médiában olyan bejegyzést tett közzé Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről, amely „sérti az emberi méltóságot és tiszteletlenséget fejez ki az Oroszországi Föderáció hatóságaival szemben”. Tavaly Moszkvában és Jekatyerinburgban részt vett több engedély nélkül megtartott tüntetésen, amiért hatvanezer rubelre büntették. Emellett kilenc napi elzárásra is ítélték ilyen megmozdulások szervezése címén, amit végül egynapos büntetésre csökkentettek.
Egy rubel jelenlegi árfolyamon mintegy hét forintot ér.
