Az ukrán rendvédelmi szervek azonosították az összes halálos áldozatot, akik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Hroza falu kávézójára mért orosz rakétacsapás nyomán vesztették életüket, a számuk 59-re emelkedett – közölte Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter.
„A rendőrség kriminológusai azonosították mindazokat, akik meghaltak a kávézó elleni rakétatámadás következtében. Az oroszok 59 embert öltek meg Iszkander rakétával mért közvetlen csapással. Az áldozatok mind helyiek lakosok voltak. Nyugdíjasok, orvosok, gazdálkodók, tanárok, vállalkozók, valamennyien civilek. Több generációs teljes családok vesztették életüket” – fogalmazott a tárcavezető. Kifejtette, hogy 19 embert mobil DNS-laboratóriumok segítségével azonosítottak, a rendőrség szakértői hat napon át éjjel-nappal gyűjtöttek mintákat az elhunytak hozzátartozóitól, profilokat készítettek, és testrészek egyezését keresték. Megjegyezte, hogy az egyik halottat, egy hatvan éves férfit húsz testrészből azonosították, további két elhunyt személyt pedig a lakásában lefoglalt személyes tárgyak alapján, mivel nem voltak közvetlen hozzátartozóik, akikkel összehasonlíthatták volna a DNS-üket.
Marjana Reva belügyi szóvivő hozzátette, hogy még további öt áldozatot ápolnak kórházban. Mint elmondta, Hroza falu kávézójára október ötödikén mértek célzott rakétacsapást az orosz erők. A létesítményben az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint azért voltak annyian, mert egy aznap eltemetett ukrán katona halotti torát tartották.
Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet sajtótitkára csütörtökön az ukrán Szabadság Rádiónak megerősítette, hogy megrongálódott az orosz Fekete-tengeri Flotta Pavel Gyerzsavin nevű hajója az Oroszország által még 2014-ben Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten lévő Szevasztopol közelében. További részleteket nem árult el. Korábban több médium is arról számolt be, hogy a hajót ismeretlenek felrobbantották.
Az ukrán nemzeti gárda 11. dandárja arról számolt be, hogy kamikaze drónnal működésképtelenné tették az orosz hadsereg egy nagyteljesítményű rádiókommunikációs tornyát Ukrajna déli részén. A toronyba becsapódó drónról videófelvételt is közzétettek a közösségi oldalon.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége mintegy 990-cel 284 890-re nőtt. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 42 orosz harckocsit, 32 tüzérségi rendszert és 21 drónt.
Az ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna ATACMS rakétákat használ
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna már használ amerikai gyártású ATACMS taktikai ballisztikus rakétákat. „Köszönet mindenkinek, aki Ukrajnáért harcol és dolgozik! Köszönöm mindenkinek aki segít! Ma pedig külön köszönet az Egyesült Államoknak. A Biden elnökkel kötött megállapodásaink teljesülnek, méghozzá nagyon pontosan. Az ATACMS-ok beváltak” – mondta az államfő.
A The Wall Street Journal amerikai lap a nap folyamán arról számolt be, hogy az Egyesült Államok az elmúlt napokban titokban „kis számú” nagy hatótávolságú ATACMS rakétát küldött Ukrajnába, és az ukrán védelmi erők már bevetették őket az oroszok által megszállt Luhanszk és Bergyanszk repülőterei ellen”.
Az ukrán különleges műveleti erők kedden adtak hírt arról, hogy hétfő éjjel az ukrán hadsereggel együttműködve csapást mértek a két reptérre, amelyeken megsemmisítettek kilenc, speciális berendezésekkel felszerelt orosz katonai helikoptert, egy légvédelmi kilövőállást és egy lőszerraktárt. A támadásokban a közlés szerint több tucat orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg. Az ukrán különleges erők sajtószolgálata által kiadott közleményben nem tértek ki arra, milyen fegyverrel mérték a csapásokat a légikikötőkre.
Az Unió szankciókat vetett ki a Krímben elkövetett emberi jogi jogsértésekért
Az korlátozó intézkedéseket vezetett be az Oroszországban és Ukrajna ideiglenesen megszállt területein elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért, egyebek között a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséért hat emberrel szemben – közölte az Európai Unió Tanácsa. A globális szankciórendszer keretében bevezetett korlátozó intézkedések elsősorban olyan ügyészeket és bírákat érintenek, akik az orosz megszálló erők által a jogellenesen annektált Krím félszigeten létrehozott bíróságokon tevékenykednek. Az érintett bírák és ügyészek részt vettek egy hat év börtönbüntetésre ítélt újságíró, valamint egy krími tatár elleni politikai indíttatású bírósági eljárásban. A szankciók az orosz hírszerzés (FSZB) két tisztjére is vonatkoznak, akik pedig az említett újságíró kínzásában vettek részt, illetve vizsgálatokat folytattak a krími tatár közösség tagjainak, valamint a krími Jehova Tanúi keresztény vallási közösségnek a köreiben. A globális emberi jogi szankciórendszer keretében hozott uniós korlátozó intézkedések jelenleg 67 emberre és 20 szervezetre vonatkoznak. A megszorító intézkedések EU-s beutazási tilalmat írnak elő a listán szereplő személyek számára, illetve pénzeszközök befagyasztását a magánszemélyekkel és szervezetekkel szemben. Ezenkívül az EU-s állampolgároknak vagy az EU-ban bejegyzett szervezeteknek tilos közvetlenül vagy közvetve pénzeszközöket rendelkezésre bocsátaniuk a jegyzékben szereplők részére.
