Hosszú távú energetikai partnerségi megállapodást köt Németország és a világ legnagyobb földgázkitermelői közé tartozó Katar, amely hozzájárul Németország „Putyin-mentes” energiaellátásának kiépítéséhez — jelentette be a német gazdasági és klímavédelmi miniszter.
Robert Habeck a katari emírrel, Hamim bin Hamad Ál Szánival folytatott megbeszélése után elmondta, hogy azért látogatott a közel-keleti országba, hogy lendületet adjon annak a tárgyalási folyamatnak, amelyet német vállalatok kezdtek ottani cégekkel.
Szavai szerint a látogatás – amelyen az emír mellett a külügyminiszterrel, a gazdasági miniszterrel és az energetikai tárca vezetőjével is találkozott – „nagyszerűen” sikerült. A cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjában világelső ország uralkodója a várakozásokat messze felülmúló támogatást biztosít az együttműködéshez – mondta.
A hosszú távú energetikai partnerség nemcsak LNG-szállításokról szól, hanem a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztéséről és az energiahatékonyságról is – emelte ki a Zöldek politikusa, megjegyezve, hogy Katar ugyan eddig főleg a földgázra támaszkodott, de változtatásokra készül.
Habeck a napokban norvég és kanadai illetékesekkel is tárgyalt arról, hogy Németország miként helyettesíthetné a felhasználásában 55 százalékos részarányt kitevő orosz földgázt, Katarból pedig az Egyesült Arab Emírségekbe utazik, ahol ugyancsak energetikai kérdésekről tárgyal.
A Handelsblatt című német üzleti lap hírportálján idézett nyilatkozatában kiemelte, hogy „idén talán még szükségünk lesz orosz gázra, de a jövőben már nem”, és ez az átalakulás „még csak most kezdődik”.
Azzal kapcsolatban, hogy Katar – amely a legutóbbi, 2020-as adatok szerint évi 167 milliárd köbméterrel a hatodik számú földgázkitermelő – nem tartozik a nyugati típusú liberális demokráciák közé, és világszerte széles körben bírálják a többi között a nyári labdarúgó-világbajnokságot előkészítő beruházásokon a külföldi munkavállalókkal szemben alkalmazott módszerek miatt, Habeck egy vasárnapi lapinterjúban aláhúzta, hogy nem lehet a demokráciákra korlátozni az energetikai együttműködést, ha Németország fedezni akarja energiaszükségletét.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapban – a közel-keleti látogatásra időzítve – közölt interjúban azt mondta, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) számos tagállama „problémás”, de nem lehet egyenlőségjelet tenni közéjük.
Lehetetlen minden ilyen országot kizárni az energiaszállítók közül, és „van különbség egy emberi jogi szempontból problémás, nem demokratikus ország és egy autoriter állam között, amely a nemzetközi jogot megsértve támadó háborút folytat a küszöbünk előtt” – mondta a német gazdasági miniszter az ukrajnai orosz invázióval kapcsolatban.
Németországban az orosz import részaránya nemcsak a földgázfelhasználásban jelentős. A szénnél ötven, a kőolajnál 35 százalék ez az arány. A berlini vezetés a Kreml Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta igen intenzíven dolgozik az orosz energiahordozók kiváltásán. A gazdasági tárca reményei szerint az ország már őszre függetlenné válhat az orosz széntől, és az év végére csaknem teljesen megszűnhet a függősége az orosz kőolajtól is.
Az EU támogatja a tagállamokat
Az Európai Bizottság felhívást tett közzé az ukrajnai menekülteket fogadó tagállamok támogatására, illetve segítséget ajánlott ahhoz, hogy az uniós országok fokozatosan megszüntethessék függésüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól – közölte a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleménye szerint a speciális felhívás lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy azonnali kéréseket küldjenek a testületnek, ha technikai támogatásra van szükségük egyebek mellett az ukrajnai menekültek fogadását szolgáló intézményi és operatív kapacitások kiépítéséhez. A tagállamok segítséget kérhetnek továbbá az ukrajnai menekültek társadalmi és gazdasági integrációjának előmozdításához, valamint a családok és a felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek elszállásolásához, illetve javíthatják a hozzáférést az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a munkaerőpiachoz.
Az Európai Bizottság felhívása azon cél megvalósítását is szolgálni kívánja, hogy a tagországok fokozatosan megszüntessék függőségüket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A támogatás elősegíti majd az energiaellátás diverzifikálását, felgyorsítja a megújuló energiára történő átállást és javítja az energiahatékonyságot. A tagállamok támogatási kérelmüket saját illetékes hatóságukon keresztül küldhetik el az uniós bizottságnak, mely a kérelem elfogadását követően bocsátja majd rendelkezésükre a kért támogatást.