Szerhij Makohon, az ukrán gázszállító rendszert (HTSZ) fenntartó vállalat vezérigazgatója felszólította az Európai Uniót, hogy állítsa le az Északi Áramlat-1 orosz gázvezetéket, de legalább jelentősen csökkentse a rajta áramló gáztranzitot.
Makohon a Facebookon azzal érvelt, hogy a Gazprom orosz állami gázvállalat durván megsértette a meglévő szerződések feltételeit, amikor felfüggesztette a gázszállítást Lengyelországba és Bulgáriába. „Ez bizonyítja, hogy Oroszország nem megbízható beszállító” – szögezte le a vezérigazgató. A Gazprom a döntést korábban azzal indokolta, hogy az említett két ország nem volt hajlandó rubelben fizetni az orosz földgázért.
Makohon hangsúlyozta, hogy az EU-ba irányuló gázexportnak gyorsan csökkennie kell, amihez csökkenteni kell az Északi Áramlat 1-en keresztüli tranzitot. „Az Északi Áramlat-1 gázvezeték már most is jelentősebb probléma nélkül leállítható, az európai fogyasztók számára az ukrán és lengyel gázszállító rendszer pedig átmenetileg el tudja szállítani a szükséges mennyiségeket” – fejtegette Makohon. Kiemelte: „már mindenki számára világos”, hogy Oroszországból induló semmilyen új gázvezeték nem javítja az EU-országok energiabiztonságát, hanem épp ellenkezőleg, az Oroszországtól való függőséget növelik.
„Az egyetlen kiút a teljes embargó vagy az Oroszországi Föderációtól történő gázvásárlás jelentős csökkentése, valamint az alternatív gázszolgáltatók aktív keresése” – szögezte le. Hangsúlyozta, hogy vállalata teljes mértékben támogatja a kormány álláspontját az orosz energiaforrások teljes embargójával kapcsolatban. Az Északi Áramlat-1 két csőpár, amely az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig juttatja el a gázt a Balti-tenger alatt. Az első csövet 2011-ben, a másodikat 2012-ben helyezték üzembe.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszterrel közösen tartott kijevi sajtótájékoztatóján kijelentette: a nyilvános megszólalásokon túl semmi nem mutat arra, hogy Oroszország folytatni kívánja a béketárgyalásokat Ukrajnával.
„Ha Oroszország tárgyalásokat akarna, akkor nem indított volna támadó hadműveleteket, nem üldözné az ukrán civil önkénteseket Kelet- és Dél-Ukrajnában, nem próbálna orosz rubelt, orosz mobiltársaságok szolgáltatásait forgalomba hozni, orosz útleveleket osztogatni Ukrajnában. Nem blokkolná Ukrajna tengeri kikötőit, hogy megakadályozza az élelmiszerexportot” – fogalmazott a miniszter.
Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy Kijev többszöri kezdeményezése ellenére semmilyen jel nem mutat arra sem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök kész lenne tárgyalóasztalhoz ülni Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel.
Olekszandr Sztrjuk, a Luhanszk megyei Szeverodoneck katonai adminisztrációjának vezetője az ukrán Szabadság Rádió műsorában azt mondta, hogy a várost még nem zárták körbe az orosz erők, de külső kerületének kétharmada már orosz kézen van. Az ukrán légierő pedig közölte, hogy pénteken a dél-ukrajnai Herszon megye fölött egy ukrán MiG-29-es vadászgép lelőtt egy orosz Szu-35-ös harcászati vadászrepülőgépet.
