A legrosszabb esetben meghalunk, de soha nem adjuk meg magunkat – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester Strasbourgban, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának ülésén.
Klicsko az önkormányzati kongresszus tanácskozásához videokapcsolaton keresztül kapcsolódva elmondott beszédében kijelentette: az oroszok soha nem lépnek be Kijevbe. „Soha nem adjuk meg magunkat” – szögezte le Klicsko.
„Minden épületet, minden utcát, a város minden szegletét megerősítettük. Harcolni fogunk, hogy megvédjük városunkat és jövőnket. Nem borulunk le Oroszország előtt” – fogalmazott. A polgármester arra szólította fel az európai államokat, hogy támogassák Ukrajnát gazdaságilag, politikailag és katonailag.
„Fegyverekre van szükségünk, a földgolyó egyik legerősebb hadseregével harcolunk” – tette hozzá Klicsko. A tanácskozáshoz szintén videohíváson keresztül csatlakozó Olekszij Csernisov ukrán területfejlesztési miniszter arra kérte az Oroszországban működő európai cégeket, hogy hagyjanak fel tevékenységükkel az országban.
„Azok a cégek, melyek még ma is Oroszországban működnek, és amelyek megtöltik az államkasszát, támogatják ezt a barbárságot” – fogalmazott Csernisov, és hozzátette: valahányszor egy pénzérme az orosz államkasszát gyarapítja, az bombákat jelent, amelyekkel ukrán civileket ölnek meg.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán katasztrófavédelmi szolgálatra és a főváros vezetésére hivatkozva azt közölte, hogy kedden orosz tüzérségi támadás érte Kijev Obolony kerületét. Információk szerint egy ember életét vesztette, három megsérült. Manőverező robotrepülőgép csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, az orosz-ukrán tárgyalóküldöttség kijevi tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában közölte: naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben.
A lengyel kormányfőhelyettes elítélte a katyni mészárlás áldozatai nyughelye, a harkivi temető bombázását
Elítélte szerdán Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter, hogy Oroszország lebombázta a Harkiv-Pjatyihatki temetőt, ahol a szovjet Belügyi Népbiztosság által kivégzettek, köztük az 1940-es katyni mészárlás lengyel áldozatai nyugszanak. „A halottak iránti tisztelet az emberségünk mércéje, és a civilizációnk alapját képezi” – hangsúlyozta Glinski. Hozzátette: a harkivi emléktemető lebombázása „egy következő, Oroszországot a civilizált világból kitaszító bűntett”. A PAP hírügynökség harkivi tudósítója számolt be arról, hogy az orosz kazettás bomba eltalálta a Harkiv melletti Pjatyihatki temetőjét.
A Totalitarizmus Áldozatai harkivi temetőjét 1999-2000-ben létesítették, ott nyugszanak az 1937-38-as sztálini megtorlás áldozatai, valamint az 1940 tavaszán Sztálin parancsára történt katyni mészárlás áldozatai is, köztük a jelenlegi lengyel külügyminiszter, Zbigniew Rau nagyapja. A katyni mészárlás során a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) közel 22 ezer lengyel állampolgárt végzett ki. Az ukrajnai Harkiv a likvidálás egyik fő helyszíne volt, az oroszországi Szmolenszk és az ehhez közeli Katyn, valamint a szintén oroszországi Kalinyin (ma Tver) mellett. A katyni mészárlás áldozatai között volt a magyar Korompay Emánuel, a varsói egyetem lektora, valamint a magyar családból származó, de már Lengyelországban született Oskar Rudolf Kuehnel is. Korompay a kivégzése előtt a sztarobelszki fogolytáborba került, onnan vitték Harkivba kivégzésre a tiszteket.
