Az ellenzéki, német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke szerint más országokra is ráront Vlagyimir Putyin orosz elnök, ha meghódítja Ukrajnát.
Friedrich Merz a Welt német hírtelevíziónak hétfőn azt mondta, hogy ha nem sikerül „leállítani Putyint”, akkor folytatja az agressziót, és „nem csak Ukrajna lesz veszélyben”.
A legnagyobb német ellenzéki párt vezetője ismét sürgette, hogy hazája támogassa nehézfegyverzettel – például harckocsikkal – is Ukrajnát. Erről szól a CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának határozati javaslata, amelyet várhatóan csütörtökön vesznek napirendre.
Merz hangsúlyozta, hogy a határozati javaslat nem „mérgezett ajánlat” – a szövetségi kormány megszégyenítését célzó politikai művelet -, hanem a felelősségvállalás kifejeződése. Ha a kormánypártok nem tudnak dűlőre jutni, az alaptörvényben rögzített szabályok szerint a Bundestag az egyetlen testület, amely meghozhatja az Ukrajna hathatós támogatásához kellő döntéseket – érvelt.
A CDU elnöke – aki egyben a CDU/CSU Bundestag-frakció vezetője – ellentmondásosnak nevezte a kormány irányvonalát. Rámutatott, hogy Olaf Scholz kormányának tervei szerint Németország Szlovéniának küld német gyártmányú nehézfegyvereket, Szlovénia pedig Ukrajnába küld ugyanolyan képességű, de szovjet gyártmányú eszközöket, amelyeket az ukrán hadsereg azonnal, kiképzés, betanulás nélkül elkezdhet használni.
Ugyanakkor a kancellár azt mondja, hogy Ukrajna támogatása nehézfegyverekkel előidézheti a harmadik világháborút, a védelmi minisztérium pedig azt állítja, hogy a hadseregnek (Bundeswehr) nincs már nélkülözhető felszerelése. Ez így nem áll össze, a kormány politikája „csupa ellentmondás” – emelte ki Merz.
A CDU/CSU határozati javaslata szerint a parlamentnek fel kell szólítania a szövetségi kormányt, hogy adjon át Ukrajnának katonai felszerelést – beleértve a nehézfegyverzetet – a Bundeswehr készletéből, méghozzá a lehető legnagyobb mennyiségben és haladéktalanul. A kormánynak „azonnal és érezhetően fokoznia kell a német fegyverszállítások mennyiségét és minőségét” – áll a javaslatban, amely szerint haladék nélkül meg kell vizsgálni a német hadiipar szereplőinek ajánlatait is arról, hogy milyen fegyvereket lehetne leszállítani az ukrán hadseregnek nem a Bundeswehrtől, hanem közvetlenül a gyártóktól.
A Német szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. Azt is elhatározták, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós pénzügyi alapot Németország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezen felül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre. Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagy arányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan két százalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez. Berlin eddig védekezésre szolgáló, úgynevezett könnyű fegyverzettel, főleg vállról indítható rakétákkal támogatta Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben.
