Ukrán határőrök elsüllyesztették orosz diverzánsok egy csónakját Donyeck megyében – közölte az ukrán határőrszolgálat.
A közlemény szerint a szabotőrök a Sziverszkij Donec folyón próbáltak átkelni és az ukrán csapatok hátába kerülni. Az ukrán határőrök hőkamera segítségével fedezték fel az oroszokat, majd amikor a csónak négy emberrel a folyó közepére ért, tüzet nyitottak, a vízi jármű pedig felborult. „A hőkamera egyetlen partot ért megszállót sem rögzített” – tette hozzá a határőrség.
Az ukrán déli műveleti parancsnokság arról számolt be, hogy a Dnyeper (Dnyipro) folyón Nova Kahovka térségében is elsüllyesztettek egy vízi járművet orosz katonákkal, fegyverekkel és haditechnikai felszereléssel a fedélzetén.
A washingtoni hadtudományi intézet (ISW) szakértőinek legfrissebb elemzése szerint az ukrán hadsereg ellentámadása pánikot kelt a Kreml befolyásos tisztségviselőinek körében, amit az is bizonyít, hogy az oroszok „pártfogoltjai” Luhanszk és Donyeck megyében sürgetik a térség Oroszországhoz csatolását. Az önhatalmúlag kikiáltott, Moszkva által támogatott két szakadár entitás, a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság törvényhozó szervei előzőleg felszólították vezetésüket, hogy tartsanak népszavazást a két keleti megye Oroszországhoz csatlakozásáról.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője „naiv, fenyegetésekkel és rémtörténetekkel való zsarolásnak” nevezte a „népszavazásokról és mozgósításokról” szóló híreket. Szavai szerint olyanok fenyegetőznek ezzel, akik „csak gyerekek és civilek ellen tudnak harcolni”. „Az ellenség fél, primitíven manipulál. Ukrajna megoldja az orosz kérdést. A fenyegetést csak erővel lehet megszüntetni” – írta Jermak.
Jevhenyij Jenyin ukrán belügyminiszter-helyettes egy tévéműsorban elmondta, hogy a harkivi régióban az ukrán hatóságok 118 településen állították teljesen helyre az ukrán ellenőrzést, 12 településen pedig jelenleg még tart a „tisztogatás”. Kiemelte, hogy a 118 településen mintegy 50 ezren élnek. Tájékoztatása szerint Harkiv megye felszabadított területein a rendfenntartók 168 civil holttestet találtak, ebből csak szeptember 18-án mintegy ötvenet.
Izjumban 48 sírt tártak fel a tömeges temetkezési helyen. Eddig a hatóságok 52 embert exhumáltak. Jenyin megerősítette, hogy a halottak testén kínzás nyomai voltak. „Továbbra is azonosítunk erőszakos halál jeleit mutató holttesteket, sok van belőlük. Ezek a jelek: törött bordák, betört fej, megkötött kezek, törött állkapocs, és levágott nemi szervek” – mondta a belügyminiszter első helyettese.
Andrij Nyebitov Kijev megyei rendőrfőnök a Telegramon arról számolt be, hogy újabb két megkínzott ember holttestére bukkantak Bucsa térségében is, ott, ahol korábban orosz katonai állás volt. Az erdősávban korábban már 18 civil holttestet találtak. A most fellelt egyik férfiholttestnek hátra volt kötve a keze. A másikról Nyebitov nyilvánosságra hozta, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) akadémiájának jele volt a khaki színű kabátján.
Az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős tárca közölte, hogy csere útján újabb 25 ukrán katona holttestét kapta vissza Ukrajna. Azt nem közölték, hogy az orosz oldalnak cserébe hány holttestet adtak át. Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi adatai szerint eddig hozzávetőlegesen 54 810 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a szeptember 18-i robbantások következtében Novoajdarban ötven haditechnikai eszközt, Szvatovében pedig állományuk 70 százalékát vesztették el.
Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó közölte, hogy az elmúlt napban a kupjanszki járásban három civil sebesült meg az orosz támadások következtében, ketten pedig aknarobbanásban sebesültek meg Harkiv város környékén.
Kuleba: a fiktív referendumok semmin sem változtatnak
Semmin sem változtat az, hogy Oroszország „népszavazásokat” készül rendezni az általa megszállt ukrán területeken, Ukrajna folytatja azok felszabadítását – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. „A fiktív referendumok semmit sem változtatnak. Oroszország agresszor volt, és az is marad, amely jogellenesen foglalja el Ukrajna területének egy részét” – írta a miniszter. Hangsúlyozta: Ukrajnának minden joga megvan ahhoz, hogy felszabadítsa területeit, és fel is fogja azokat szabadítani, „bármit is mondjon Oroszország”.
Moszkva tervei szerint szeptember 23. és 27. között „népszavazást” tartanak a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék megszállt területein az Oroszországhoz való csatlakozásról. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy az Oroszországi Föderáció tervezett „álreferendumaira” új szankciókkal válaszoljon és adjon további fegyvereket Ukrajnának.
