Tüzet nyitott egy mozgósított helyi lakos hétfőn az Irkutszk megyei Uszt-Ilimszk város katonai sorozóirodában, súlyosan megsebesítve a járási katonai biztost.
Igor Kobzev, az irkutszki régió kormányzója közölte, hogy Alekszandr Jeliszejev járási katonai biztos rendkívül súlyos állapotban kezelik az intenzív osztályon. Az első jelentések szerint a tiszt életét vesztette.
A támadót – sajtóforrások szerint Ruszlan Zinyin 25 éves helyi munkanélküli lakost – őrizetbe vették. Az orosz nemzeti gárda szerint a gyanúsítottnak nem volt fegyvertartási engedélye és Zinyin nem volt hivatalosan bejegyzett fegyverbirtokos sem. Egy szemtanú szerint mielőtt lőni kezdett, azt mondta: „most menjünk haza mindannyian”.
A gyanúsított anyja sajtóforrások szerint elmondta, hogy a mozgósítási értesítést nem is a fia, hanem az ő legjobb barátja kapta, aki korábban nem volt katona, ami a gyanúsítottat „nagyon feldúlta”. Zinyin előzetesen azt mondta a nagymamájának, akinél lakott, hogy önkéntesként megy a sorozóirodába.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) az ügyben büntetőeljárást indított.
A Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál szerint Oroszországban a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen. Szeptember 21. óta legalább 11 ilyen kísérlet történt, és több közigazgatási épületet is megtámadtak. A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül húsz eset történt.
Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Putyin és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna. Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.
„Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.
Több regionális vezető és más hivatalos személy is tett az elmúlt napokban ígéretet a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására. A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.
Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Peszkov óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.
Noha készen áll arra, hogy a hazájáért fegyvert fogjon, így is csak abban az esetben hajlandó Ukrajnába menni Nyikolaj Peszkov, ha erre az orosz elnök kéri meg. A Kreml-szóvivőjének fia erről egy internetes műsorban beszélt. Élő adásban kereste meg ugyanis az egyik politikával foglalkozó orosz YouTube-csatorna műsorvezetője Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivőjének fiát. Dmitrij Nizovcev, a műsor házigazdája katonai tisztviselőnek adta ki magát, majd arra kérte az ifjabbik Peszkovot, hogy másnap délelőtt jelentkezzen a katonai szolgálat miatt az illetékeseknél. A Peszkov gyerek azonban mindezt megtagadta. „Természetesen nem megyek oda holnap. Ha tudja, hogy én vagyok Nyikolaj Peszkov, akkor rá kellene jönnie, mekkora probléma lenne, ha ott lennék. Ezt más szinten oldom meg, általánosságban kell megértenem, mi történik, és milyen jogaim vannak”
