Az Egyesült Államok évtizedekkel korábban, titokban megszerzett, szovjet gyártmányú légvédelmi felszerelést küld Ukrajnába, hogy ezzel segítsen a kelet-európai országnak védekezni az orosz légi- és rakétatámadásokkal szemben – számolt be hétfőn a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap, nevük elhallgatását kérő kormányzati illetékesekre hivatkozva.
A lap szerint az Ukrajnának szánt fegyverek között található többek között az a közepes hatótávolságú, lokátoros SA-8-as légvédelmi rendszer, amelyet az 1970-es években a Szovjetunióban fejlesztettek ki és Moszkva később a világ minden tájára exportált. Mint írják: az Egyesült Államok korábban azért szerezte be ezeket a fegyvereket, hogy „a hírszerzés szakértői tanulmányozhassák az orosz hadsereg által használt technológiát, és ezzel segítsenek az amerikai haderő kiképzésében”.
A The Wall Street Journal beszámolója szerint „1994-ben az Alabama államban található Huntsville repülőterére hatalmas, szovjet gyártmányú szállítógép érkezett”, amelyről később kiderült, hogy egy S-300-as, nagy hatótávolságú, az 1980-as években a Szovjetunióban kifejlesztett légvédelmi rendszert szállított. A cikk szerint a fegyvert az Egyesült Államok „egy 100 millió dolláros titkos projekt” részeként szerezte be Fehéroroszországból, az amerikai védelmi minisztériummal (Pentagon) szerződésben álló vállalkozón keresztül.
A közelmúltban a kongresszus által elfogadott és Joe Biden által aláírt éves kormányzati kiadásokról szóló törvény felhatalmazza az adminisztrációt arra, hogy az ukrán hadseregnek és a NATO-partnereknek olyan repülőgépeket, lőszereket, járműveket és egyéb felszereléseket adjon át, amelyek vagy már a tengerentúlon vannak, vagy „a meglévő készlet részét képezik”.
A WSJ szerint Ukrajna már rendelkezik néhány orosz légvédelmi rendszerrel, többek között az S-300-assal, de több hasonló fegyverre lenne szüksége, hogy tompítani tudják az orosz támadásokat. Mint írják: az Egyesült Államok abban reménykedik, hogy a légvédelmi rendszerek bővítése hozzásegítheti Ukrajnát, hogy létrehozza a repüléstilalmi zónát saját országa felett.
Az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei korábban visszautasították Ukrajna kérését, hogy a szövetség hozza létre a repüléstilalmi zónát. A Biden-adminisztráció illetékesei szerint ugyanis ilyen lépés közvetlen konfrontációhoz vezethet az Egyesült Államok vezette szövetség és az orosz erők között.
„Továbbra is azon dolgozunk szövetségeseinkkel és kulcsfontosságú partnereinkkel, hogy minden nap új segítséget nyújtsunk Ukrajnának, beleértve a szovjet vagy orosz eredetű légvédelmi rendszereket és az ezek működtetéséhez szükséges lőszert” – fogalmazott a lapnak egy amerikai tisztviselő.
A Fehér Ház tájékoztatása szerint Biden videótelefonon tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Mario Draghi olasz és Boris Johnson brit miniszterelnökkel. „A vezetők megvitatták komoly aggodalmaikat Oroszország brutális ukrajnai taktikájával kapcsolatban, beleértve a civilek elleni támadásokat is” – áll a közleményben.
Mint írják: a tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy továbbra is támogatják az országukat védő „bátor ukránokat”, és humanitárius segítséget nyújtanak az erőszak elől menekülő emberek millióinak. A beszámoló szerint a vezetők „megvitatták az Ukrajna és Oroszország közötti tűzszünet megteremtésére irányuló közelmúltbeli diplomáciai erőfeszítéseket is, amelyek eddig nem jártak sikerrel”.
Árverésre ajánlotta fel Nobel-érmét a menekültek javára a Novaja Gazeta főszerkesztője
Árverésre ajánlotta fel a Nobel-békedíjas Dmitrij Muratov, a Novaja Gazeta független orosz újság főszerkesztője az elismeréssel járó Nobel-érmet az ukrajnai menekültek megsegítésére. „A Novaja Gazeta és én úgy döntöttünk, hogy a 2021-es Nobel-békedíjat egy ukrajnai menekülteket segítő alapnak adományozzuk. Már több mint 10 millióan menekültek el. Kérem az aukciósházakat, jelentkezzenek, hogy elárverezzék ezt az egész világ által ismert díjat!” – írta a főszerkesztő. A Nobel-bizottság októberben jelentette be, hogy Dmitrij Muratov és Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságíró kapja a békedíjat „a szólásszabadság védelmében tett erőfeszítéseikért, amely a demokrácia és a tartós béke előfeltétele”. A díjátadó ünnepséget, mint mindig, december 10-én, Nobel halálának évfordulóján tartották Oslóban. Muratov a ceremónián elmondta, hogy a díjjal járó összeget a betegek megsegítésére és a független újságírás támogatására fogja fordítani. A Nobel-díj alapítójának profilját hordozó, 18 karátos aranyból készült, 175 gramm súlyú Nobel-érmeket az idén 13 díjazottnak adták át. A Nobel-békedíj 10 millió svéd korona (355 millió forint) pénzbeli jutalommal jár.
