Naponta folynak az egyeztetések Kijev és Moszkva között, Ukrajna ugyanakkor nem enged az ország területi egységét érintő kérdésekben – mondta el Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a kijevi tárgyalóküldöttség tagja a BBC Ukrajinának adott, kedden közzétett interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett.
A tisztségviselő kifejtette, hogy a megbeszélések online zajlanak és több szakértői csoportot is bevontak a tárgyalási folyamatba. „A tárgyalások szerkezete valóban összetett. Van egy tárgyalócsoport, amelyet mindenki ismer, mellette sok csoport dolgozik különböző formákban. Vannak politikai tanácsadók, és ezek nem csak oroszok vagy ukránok, részünkről ilyen Andrij Jermak (az elnöki iroda vezetője), aki más, olyan külföldi országok politikai tanácsadóival dolgozik együtt, amelyek garanciavállalók lehetnek Ukrajna biztonságára nézve” – magyarázta Podoljak.
Emlékeztetett arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnök pontosan kijelölte, mely kérdésekben nem hajlandó Kijev engedni, ez pedig az ukrán államiság alapja, azaz az ország szuverenitása és területi egysége. „Van az Oroszországi Föderáció álláspontja, amely nem más, mint propaganda. Valamiféle illúzióba kergették magukat a világ működésével kapcsolatban. És van Ukrajna álláspontja, amelyet Zelenszkij elnök nyilvánosan meghatározott: a területi integritás és a szuverenitás, amely kulcsfontosságú érték számunkra. Ami magát a tárgyalási folyamatot illeti, azért folytatjuk, hogy megtaláljuk, hol és miben tudunk megegyezni” – fogalmazott a tisztségviselő.
Az orosz féllel kapcsolatosan úgy vélekedett, hogy „nagyon nehezen tudják megtörni azokat a sztereotípiákat, amelyekben nyolc évig éltek”, és még mindig nem ismerik el hogy tévedtek, rosszul mérték fel saját forrásaikat és Ukrajna védekezési képességeit. Ugyanakkor Podoljak szerint a teljes körű háború kezdete óta eltelt időszak, az ukránok kitartó ellenállása az oroszokat „a valóság megfelelőbb felfogásához” vezette, ami „többé-kevésbé lehetővé teszi a párbeszéd folytatását” velük.
Az Ukrajinszka Pravda a megyei katonai adminisztrációk vezetői által közölt információkból készített reggeli összeállításában arról számolt be, hogy keddre virradó éjszaka harcok, tüzérségi támadások és légicsapások főként Kijev környékén, Szumi, Donyeck és Herszon megyékben voltak.
Cirkálórakéta csapódott be a Kijev megyében lévő Oszikove faluban, amelynek következtében magánházakban keletkeztek károk, áldozatokról azonban eddig nem érkezett jelentés. Magában a fővárosban, Kijevben nyugodtan telt az éjszaka.
Északkeleten, Szumi város peremvidékein folytak harcok. Kelet-Ukrajnában, a Donyeck megyei Avgyijivkában az orosz légicsapások következtében öten haltak meg és húszan szenvedtek sérüléseket. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városát változatlanul ostromolják az orosz erők a levegőből és a tenger felől egyaránt, a szárazföldi csapatok pedig rakéta-sorozatvetőkkel lövik a várost. A mariupoli városi tanács kedden közölte, hogy két, nagyerejű bombát dobtak az orosz erők a városra. A településen nincs áram- víz- és gázszolgáltatás. A légicsapások szinte egész Mariupolt romba döntötték, tömegével halnak meg civilek, a helyiek ivóvíz és élelem nélkül ülnek a pincékben. Humanitárius segítséget az ukrán hatóságok képtelenek bejuttatni a városba, sem kimenekíteni az embereket, mert az orosz fél nem nyit zöld folyosót – írta közleményében a mariupoli tanács.
Az ukrán rendőrség délben kiadott közleménye szerint az elmúlt 24 órában az orosz erők tizenegy, Donyeck megyei településre mértek csapást – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség. Károk keletkeztek magánházakban, iskolában, óvodában, és egy templomban, vannak civil halottak és sérültek is, számuk viszont egyelőre nem ismert.
Szerhij Borzov, a nyugat-ukrajnai Vinnicja megye katonai adminisztrációjának vezetője közben kedden azt közölte a Facebookon, hogy az ukrán légvédelem kilőtt egy Iszkander típusú orosz rakétát a régió fölött.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 15 600 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 101 orosz repülőgépet, 125 helikoptert, három hadihajót, 520 harckocsit és 1577 egyéb páncélost.
Hollandiában eddig 392 millió euró orosz vagyont fagyasztottak be
Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter a parlamentnek küldött levelében arról tájékoztatta a törvényhozókat, hogy holland pénzintézetek eddig összesen 392 millió euró értékben fagyasztottak be a Kremlhez közelálló, 188 szankcionált orosz személy vagyonából – jelentette az NlTimes hírportál. Múlt szerdán a holland alsóház képviselői számon kérték a pénzügyminisztertől, hogy a holland pénzintézetek addig miért csak hatmillió euró értékű vagyont fagyasztottak be. Múlt pénteken a Holland Nemzeti Bank (DNB) elnöke azt jelentette be, hogy további 200 millió euró értékű orosz vagyont fagyasztottak be. Sigrid Kaag kedden közölte, hogy az összeg azért emelkedett, mert a DNB felhívta a pénzintézetek figyelmét a szankciók helyes alkalmazására. „Gazdasági bűncselekménynek minősül a szankcionált személyekhez köthető vagyon befagyasztásának elmulasztása” – szögezte le levelében a pénzügyminiszter. A Het Financieele Dagblad című holland gazdasági napilap szerint 2020-ban az orosz cégek mintegy 90 milliárd eurót fektettek be Hollandiában. Ebből 35 milliárd euró az EU szankciós listáján szereplő személyekhez kötődik: ez 862 személyt és 73 vállalatot jelent.
