Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, megvitatták a védelmi együttműködést, az Oroszországi Föderáció „nukleáris zsarolását” és az ukrajnai gabonaexport kérdéseit – jelentette az Interfax-Ukrajina hírügynökség az ukrán elnök honlapján kiadott közleményre hivatkozva.
A két elnök a közlemény szerint pozitívan értékelte a gabonaexport-kezdeményezés végrehajtását. Zelenszkij kiemelte Törökország és személyesen Erdogan vezető szerepét abban, hogy ez a kezdeményezés elindult és megvalósul. Megjegyezte, hogy ez segít leküzdeni a globális élelmiszerválságot. A vezetők megvitatták a kezdeményezés javításának, a megvalósításához szükséges biztonság erősítésének és az export mennyiségi növelésének lehetőségeit.
A megbeszélésen szóba került, hogy Ukrajna szerint az ideiglenesen megszállt területeken az oroszok mostanáig csaknem félmillió tonna gabonát tulajdonítottak el. Az államfők egyetértettek abban, hogy a lopott árukkal folytatott kereskedés elfogadhatatlan. A megbeszélésen megvitatták a zaporizzsjai atomerőmű körüli helyzetet, valamint az Oroszországi Föderáció – ukrán szóhasználat szerinti – nukleáris zsarolását.
Zelenszkij hangsúlyozta, hogy az orosz „nukleáris zsarolás” a zaporizzsjai atomerőműben az egyik legnagyobb kockázat, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja teremtett és az országoknak kemény és következetes választ kell adniuk bármilyen, a nukleáris biztonságot fenyegető lépésre, hogy időben megállítsák azt. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak azonnal ki kell vonnia csapatait az atomerőmű területéről.
Az államfők emellett érintették a védelmi együttműködés kérdését és megvitatták a lehetőségeket ezen a területen. Erről azonban az ukrán fél részleteket nem hozott nyilvánosságra. Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy a török elnök részt fog venni a Krími Platform elnevezésű ukrán kezdeményezés második csúcstalálkozóján.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán elnöki iroda sajtószolgálatára hivatkozva beszámolt arról, hogy a két államfő jelenlétében Ukrajna és Törökország közötti egyetértési nyilatkozatot írtak alá, amelyben Ankara vállalta, hogy részt vesz Ukrajna háború utáni újjáépítésében. A dokumentumot török részről a kereskedelmi miniszter, ukrán részről az energetikai tárca vezetője látta el kézjegyével.
Első projektként a Kijev megyei Romanyivka faluban található híd helyreállítását fontolgatják, amely Bucsát és Irpinyt köti össze a fővárossal. A híd az orosz invázióban elpusztult. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben közös ukrán-török munkacsoportot hoznak létre a helyreállítási kérdések megvitatására.
Zelenszkij Erdogan előtt António Guterres ENSZ-főtitkárral tárgyalt négyszemközt, majd mindhárman közös megbeszélést tartottak. Ez utóbbi után Zelenszkij – a Szuszpilne hírportál beszámolója szerint – leszögezte: Oroszországgal csakis azután lehetségesek a tárgyalások, ha az orosz csapatok elhagyják a jogellenesen elfoglalt ukrán területeket. Erdogan a maga részéről kifejezte: változatlanul hisz abban, hogy a háborúnak a tárgyalóasztal mellett véget lehet vetni. Hozzátette: kész megvitatni az ENSZ-főtitkárral és Zelenszkijjel folytatott háromoldalú megbeszélés eredményeit Putyinnal.
Guterres – a CNN beszámolója szerint, amelyből a Jevropejszka Pravda hírportál idézett – a találkozó után figyelmeztetett, hogy a zaporizzsjai atomerőműben bekövetkező bármilyen károkozás „öngyilkossággal” érne fel. Az ENSZ-főtitkár szorgalmazta az atomerőmű körüli terület „demilitarizálását” és leszögezte, hogy sürgősen megállapodásra van szükség a nukleáris létesítmény tisztán polgári infrastruktúraként való helyreállításához és a régió biztonságának szavatolásához.
Kijelentette, hogy az ENSZ támogatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) küldöttségének Kijevből az atomerőműbe történő látogatását, amennyiben ezzel Oroszország és Ukrajna is egyetért. A főtitkár szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy az atomerőmű létesítményei, területe ne legyen „katonai műveletek tárgya”. Sürgette, hogy a katonákat és a haditechnikát vonják ki az erőmű területéről.
Lengyelország másfél ezer milliárd forint értékű segítséget nyújtott eddig Ukrajnának
Lengyelország másfél ezer milliárd forint értékű segítséget nyújtott Ukrajnának a háború kirobbanása óta – jelentette ki Michal Dworczyk, a varsói kormányfői hivatal főnöke. A lengyel társadalom „rendkívüli szolidaritással viseltetik Ukrajna iránt” – jelentette ki Dworczyk a lengyel közszolgálati rádióban. Hivatkozva a rendelkezésére álló elemzésekre, elmondta: a lengyelek által az ukrajnai háború február 24-ei kitörése óta egyéni szinten, jótékonysági kezdeményezések keretében nyújtott támogatás több mint 10 milliárd zloty (854,3 milliárd forint). A kormányzati pénzalapokból nyújtott támogatásról a tisztségviselő azt mondta: ezt részben az ukránok lengyelországi megsegítésére fordítják, részben pedig Ukrajnába továbbítják. Az utóbbi támogatás legnagyobb részét a katonai szállítmányok teszik ki, ezek értéke meghaladja a hét milliárd zlotyt (598 milliárd forintot). Lengyelország eddig egyebek mellett több mint kétszáz T-72 típusú harckocsit küldött Ukrajnába, valamint odaszállította ennek korszerűsített, Pt-91 Twardy típusú változatát is. Dworczyk a múlt heti kijevi látogatása során az ukrajnai háborús árváknak és az orosz fogságból kiszabadult nőknek szánt, mintegy nyolcmillió zlotys (683 millió forint) alap létrehozását is bejelentette. A lengyel-ukrán származású Boldog Klemens Szeptyckiről* elnevezett alapból évente 1600 árvának fizethetnek ki havi mintegy ötezer hrivnyát (53,7 ezer forint). Az orosz fogságban traumát szenvedett nők pedig 80 ezer hrivnyát (860 ezer forint) érő egyszeri támogatásban részesülhetnek, és pszichológiai segítséget, utókezelést is biztosítanak nekik.
(*Szeptycki görögkatolikus szerzetes a második világháború során ukrajnai zsidó gyermekeket mentett. 1947-ben halt meg a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) börtönében.)
