Oroszország kizárását szorgalmazta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetből (EBESZ) Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki élő közvetítésben szólalt fel a szervezet kétnapos Parlamenti Közgyűlésének megnyitóján.
Zelenszkij rámutatott: különböző nemzetközi intézmények jelenleg „az orosz terror megfékezésének különféle módszereit keresik”. Egyúttal feltette a kérdést: az EBESZ miért nem tartozik ezen intézmények közé? „A terrorállam miért marad szervezetük tagja még a kilenc hónapon át folyamatosan elkövetett bűncselekmények után is?” – kérdezte az ukrán elnök.
Utalva arra, hogy Lengyelország megtagadta a vízumot a varsói közgyűlésre készülő orosz küldöttségtől, Zelenszkij kijelentette: ha ez nem történt volna meg, „a terrorállam képviselői” az értekezlet résztvevői között lettek volna. Úgy vélte: Oroszország EBESZ-tagsága a szervezet minden alapítóelvének „nyílt meggyalázása”.
Zelenszkij rámutatott: Oroszország jelenleg tömeges rakétatámadásokat hajt végre ukrán városok ellen, hogy emberek milliói maradjanak áram, kommunikáció, fűtés és víz nélkül. „Megpróbálnak menekültet csinálni több millió ukránból, akik más országokban, az önök országaiban keresnek menedéket” – jelentette ki Zelenszkij.
Margareta Cederfelt, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének elnöke aláhúzta: a háborút Moszkva robbantotta ki, Oroszországot meg kell győzni, hogy „fejezze be az agressziót, és hagyja el Ukrajnának általa megszállt területét”. Amennyiben ez nem történik meg, az EBESZ-nek, valamint a szervezet Parlamenti Közgyűlésének „nagyon határozott módon meg kell fontolnia” az orosz tagságot a szervezetben – jelentette ki Cederfelt.
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke megállapította: az EBESZ eddig „nem tapasztalt az Oroszországi Föderáció által kirobbantott ukrajnai háborúhoz hasonló mélyreható válságot”.
„Ez a háború egzisztenciális fenyegetést jelent Ukrajnának, miközben az EBESZ a saját, 21. században vállalt szerepét illető kérdéseket tesz fel magának” – fogalmazott Rau. Aláhúzta: a nemzetközi közösség a nemzetközi jog alapelveinek védelmében egyesült, így az EBESZ-országok túlnyomó többsége is magáénak tekinti a nemzetközi jog elveit.
Beismerte egyúttal: az EBESZ arra kényszerült, hogy „a legkisebb közös nevező szintjén” működjön. „Egyre szűkül azon lépések köre, amelyekben egyetértünk, ez sajnos negatív hatással van a szervezet hosszú távú kilátásaira” – mondta a lengyel külügyek vezetője.
Az agresszió és az erőszak eltűrése „különféle szervezetek szétesését eredményezheti” – jegyezte meg Rau, hozzátéve: meg kell fékezni Oroszország „birodalmi ösztöneit”. Az EBESZ további működése nem lehet öncélú – hangsúlyozta Rau, hozzáfűzve egyúttal: továbbra is bízik a szervezeten belüli partnerségben és együttműködésben.
Az ukrajnai háborúról szóló varsói EBESZ-értekezleten mintegy 200 képviselő vesz részt 52 országból. Az orosz küldöttségen kívül a fehérorosz képviselők sincsenek jelen.
