Államcsíny tervezésével gyanúsított szélsőjobboldaliakra csapott le a rendőrség szerdán Németországban.
A német biztonsági szervek történetének egyik legnagyobb szabású műveletében háromezer rendőr és terrorelhárító bevetésével tizenegy tartományban, egyszerre 130 helyszínen tartottak házkutatást kora reggel.
Az eljárás 52 ember ellen irányul, köztük a berlini tartományi bíróság egyik bírája, Birgit Malsack-Winkemann ellen, aki a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselője volt az előző ciklusban. Őrizetbe 25 embert vettek, köztük a berlini AfD-s politikust, egy orosz állampolgárt és a csoport vezetőjeként számon tartott Heinrich Prinz Reuss türingiai ingatlanvállalkozót, a Reuss hercegi család tagját. Olaszországban és Ausztriában is elfogtak egy-egy gyanúsítottat.
A szövetségi legfőbb ügyészség szerint a birodalmi polgárok (Reichsbürger) nevű revizionista mozgalomhoz köthető csoport azt tervezte, hogy felszámolja a demokratikus berendezkedést, és az 1871-ben alapított Német Császárság mintájára szervezi át az országot.
A szövetségi rendőrség és a tartományi rendőri szervek terrorelhárító alakulataitól azért mozgósítottak egységeket a házkutatások biztosításához, mert a gyanúsítottak jelentős része katona vagy katona volt a német hadseregben (Bundeswehr), illetve az egykori NDK néphadseregében (Nationale Volksarmee, NVA), és többen különleges erők kötelékében szolgálnak vagy szolgáltak.
A gyanú szerint a csoport 2021 novembere óta készítette elő az államcsínyt, amelyet erőszakkal akartak végrehajtani. A többi között azt tervezték, hogy a villamosenergia-ellátó hálózatra mért csapásokkal polgárháborús állapotokat idéznek elő, elfoglalják a berlini Reichstagot – a Bundestag székhelyét – és a szövetségi kormány leváltásával magukhoz ragadják a hatalmat. A csoport vezetői meg is alakítottak egy úgynevezett tanácsot, amely a kormány helyére lépett volna.
Ez a testület rendszeresen ülésezett Reuss herceg türingiai kastélyában, hogy megtervezzék a hatalomátvételt, és kidolgozzák az általuk elképzelt német állam szerkezetét. Tervük szerint az ország átszervezését egy átmeneti kormány irányította volna, amelynek a feladatai közé sorolták, hogy fogadtassa el a rendszerváltást a második világháborúban győztes szövetségesekkel.
Úgy vélték, hogy az egykori szövetségesek – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és a Szovjetunió – közül egyedül a Szovjetunió utódállamaként felfogott Oroszországgal érdemes tárgyalni, és fel is vették a kapcsolatot az ország németországi képviselőivel.
Azonban az eddigi vizsgálatok alapján nincs jele annak, hogy az orosz kapcsolattartók „pozitívan reagáltak volna a megkeresésre” – idézték német hírportálok a legfőbb ügyészség szóvivőjét. A szóvivő a többi között elmondta: a csoport számára világos volt, hogy az államcsínynek lehetnek halálos áldozatai, de úgy vélték, hogy ez a rendszerváltás elkerülhetetlen velejárója.
A Bundestag pártjai az AfD kivételével mind elítélték a feltételezett államellenes összeesküvést. A CDU berlini tartományi szervezetének vezetője, Kai Wegner azt is sürgette, hogy ismét vegyék napirendre az AfD állandó nemzetbiztonsági megfigyelésének ügyét.
Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter közölte, hogy a demokrácia iránti gyűlölet által összefogott „militáns” Reichsbürger szubkultúra továbbra is a hatóságok kemény fellépésére számíthat. A háromezer rendőr mozgósításával tartott országos razzia is azt mutatja, hogy „jogállamunk erős”, és a legnagyobb határozottsággal védekezik „a demokrácia ellenségeivel” szemben.
