Oroszországnak semmi kifogása Ukrajna európai uniós csatlakozása ellene, mert az EU nem katonai blokk – jelentette ki Putyin.
„Az EU nem katonai szervezet, katonapolitikai blokk, ellentétben a NATO-val, ezért mindig is azt mondtuk (.), semmi kifogásunk nincs ellene. Bármely ország szuverén döntése, hogy csatlakozik-e egy gazdasági egyesüléshez vagy sem, és az adott gazdasági egyesülésen múlik, hogy vegyen-e fel új államokat a tagjai közé vagy sem” – mondta.
Egyúttal kifejtette, hogy az ukrán gazdaság szerkezete nagyon nagy támogatásokat igényel, és ha Ukrajna nem védi meg a belső piacát, akkor végül félgyarmattá válik. Nem tartotta valószínűnek, hogy a szomszédos ország visszaállítja majd az elveszett repülőgépgyártását, hajógyártását, elektronikai iparát és más kritikus iparágait, mert az európai óriások nem fognak versenytársat teremteni maguk számára. Lehetségesnek nevezte, hogy Ukrajnában „valamiféle összeszerelő gyártás” megvalósítható.
„Hogy ez mennyire lehetséges és célszerű az EU számára, azt maguk az Európai Unió országai határozzák meg. Hogy ez Ukrajna javára vagy kárára válik-e, az szintén az ő dolguk, az ukrán nép és az ukrán vezetés dolga” – fogalmazott Putyin.
„Mi mindig is elleneztük az ukrán terület katonai birtokba vételét, mert ez veszélyezteti a biztonságunkat, ez ellen léptünk fel, de ami a gazdasági integrációt illeti, kérem, az Isten szerelmére, ez az ő döntésük” – tette hozzá az orosz vezető.
Úgy vélekedett, hogy Ukrajnának több tízmilliárd dolláros beruházásra lenne szüksége ahhoz, hogy fellendítse gazdaságát, amelyet a Szovjetunióból való kilépése óta „elherdált”. Azt is mondta, hogy ukrán nép tehetséges, nagy potenciál rejlik benne, és hangot adott feltételezésének, hogy előbb-utóbb normalizálódik a helyzet.
Azt mondta, Oroszország abban érdekelt, hogy minden szomszédja jólétben éljen, és „elkerülhetetlennek” nevezte a kapcsolatok helyreállítását. Bírálóan szólt ugyanakkor az ukrán elitről, amely szerinte az ország „civilizációs választásáról” valójában meg akarja védeni a pénzt, amit a néptől ellopott.
Putyin egyenlőségjelet tett a Szovjetunió és a történelmi Oroszország közé. Azt mondta, hogy ha Oroszország és Ukrajna között akár csak partneri kapcsolatok lennének, „nem lenne probléma még a Krímmel sem”. Abban hibáztatta Kijevet, hogy maga idézte elő a problémát, mert nem tartotta tiszteletben az orosz ajkú lakosság jogait, és nem viszonyult tisztelettel az orosz nyelvhez és kultúrához.
Ismételten azt hangoztatta, hogy Oroszország fellépése a Donyec-medencében „teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi joggal”, nem úgy, mint az, amit az Egyesült Államok tett minden meghívás és megállapodás nélkül Líbiában és Irakban, „mert kinevezte magát az Úristen képviselőjének a Földön”. Putyin precedensértékűnek nevezte az ENSZ Nemzetközi Bíróságának Koszovó függetlensége ügyében hozott ítéletét, amelynek értelmében a szakadár köztársaságoknak szerinte nem kellett engedélyt kérniük Kijevtől a függetlenségük kikiáltásához.
Hibáztatta az Egyesült Államokat, amiért 2014-ben támogatta a Kijevben Viktor Janukovics elnök ellen végrehajtott – Putyin fogalmazása szerint – államcsínyt ahelyett, hogy új választások kiírására szólították volna fel Ukrajnát. Érvelése szerint „innen eredtek a krími események”.
A harci cselekményekről szólva Putyin elmondta, hogy katonai szakértők szerint a nagy emberveszteséggel járna frontális támadást indítani azon megerődített területek ellen, ahonnan az ukránok Donyecket ágyúzzák, ezért ezt nem nevezte célszerűnek. Közölte, hogy „tervszerű munka folyik” annak érdekében, hogy ezeknek az erőknek a hátába kerüljenek, amihez szerinte időre van szükség. A Donyeck lakónegyedei elleni támadásokat emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte.
Putyin közölte, hogy Donyecknél ütegelhárító harc folyik, amely erősödni fog. Hozzátette, hogy az orosz tüzérségi fölény nagyon nagy, és úgy értékelte, hogy a Donyec-medencéért folytatott ütközetekben részt vevő „helyi erők” jól harcolnak.
Kijelentette: megtartja magának az arra a kérdésre vonatkozó választ, hogy mely „vörös vonalak” átlépésére válaszolna Oroszország az ukrán döntéshozatali központokra mért csapásokkal. Hozzátette, hogy ebben az ügyben az ország katonai-politikai vezetésére kell bízni a döntést.
„Készek vagyunk mindenkivel kapcsolatokat építeni a ma zajló események ellenére – ez az első. Másodszor: biztonságunkat csakis a hadsereg és a haditengerészet garantálhatja” – hangoztatta.
Az Egyesült Államokkal kapcsolatban azt mondta, hogy az amerikai elit öntelten gyakran lenéz mindenkit, ám éppen az ő hibái erősítették fel gazdaság gondjait. Egyúttal kifejezte meggyőződését, hogy az Egyesült Államok tiszteletet érdemel, mert alig háromszáz év alatt világelső lett, és nagy jövő elé néz.
Putyin azt mondta, hogy nagy tisztelettel viszonyul az amerikai néphez, amely szerinte ki fogja kényszeríteni az elitből, hogy reagáljon a problémáira.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök, aki Putyinnal együtt szerepelt a fórumon, kijelentette, hogy hazája nem ismeri el a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, valamint más olyan „kvázi állami területek” függetlenségét, mint Tajvan, Koszovó, Dél-Oszétia vagy Abházia, mert szerinte a nemzetek önrendelkezési jogának széles körű alkalmazása „káoszhoz” vezethet. Mint mondta, ha ennek a jognak valóban érvényt szereznének az egész világon, akkor a jelenlegi 193 helyett több mint 500 állam lenne a Földön. Elmondta azt is, hogy nehezen tudja elképzelni Ukrajna uniós csatlakozását a szigorú belépési követelmények miatt.
