Nemzetközi együttműködéssel meg kell erősíteni a tengerfenéken kiépített kritikus infrastruktúra védelmét, és ezt a munkát a NATO keretei között kell összehangolni – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
A kormányfő Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnökkel folyatott megbeszélése után, kettejük tájékoztatóján ismertette, hogy Németország és Norvégia közösen kezdeményezi egy testület megalakítását az észak-atlanti szövetség intézményrendszerében azzal a feladattal, hogy hangolja össze a tengerfenéken húzódó kritikus infrastruktúra védelmét szolgáló erőfeszítéseket.
Az energiahordozókat szállító vezetékek és a távközlési kábelek olyan fontosak az országok számára, mint az emberi testben az ütőerek, ezért a biztonságukról is gondoskodni kell – mondta Scholz, hozzátéve, hogy az ilyen hálózatok jelentőségét az Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer elleni támadás is megmutatta. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a tengerrel rendelkező országok rendvédelmi erőinek és katonaságának műveleteit kell összehangolni, hanem minden érintett szereplőt, így az európai uniós intézményeket és a magánszektor vállalatait is be kell vonni a munkába.
Mint mondta, Németország és Norvégia hagyományosan szoros haditengerészeti együttműködést folytat, különösen a tengeralattjáróval végzett műveletek területén, és ezt tovább erősítették az Északi Áramlat négy vezetéke közül hármat használhatatlanná tévő támadás után. Az együttműködés újabb állomásaként közösen felkérik Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt az új egyeztető, összehangoló testület megalakítására. „Ezzel egyértelműen jelezni akarjuk, hogy nagyon komolyan vesszük a kritikus infrastruktúra védelmét” – mondta Scholz.
„Senki nem számíthat arra, hogy nem lesz következménye a támadásoknak” – jelentette ki a német kancellár.
Störe hozzátette, hogy nem vonna éles határvonalat a tenger alatti és feletti infrastruktúra között, hiszen mindenestül meg kell erősíteni a tengereken működtetett energetikai és távközlési infrastruktúra védelmét. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy hazájában letartóztattak több orosz állampolgárt, akik drónokkal felvételeket készítettek energetikai létesítményeknél.
Scholz a többi között arról is szólt, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben már Norvégia Németország első számú energiaszállítója. Störe ezzel kapcsolatban aláhúzta, hogy a világ legnagyobb földgázexportőrei közé tartozó Norvégia érdekeit nem szolgálja, ha ugyan magas, de nem stabil a földgáz ára. Mint mondta, Oroszország „piaci manipulációi” révén szűkössé vált a kínálat Európában, az árak pedig szélsőségesen megemelkedtek. Ebben a helyzetben Norvégia „hozzá kíván járulni a stabilitáshoz és a tervezhetőséghez”, mert „fontos, hogy ne érje partnereinket egy olyan gazdasági válság, amely teljes iparágakat sújt, és végül mi is megérezzük”.
Ezért Norvégia „erős, szilárd és megbízható” partnerként arra törekszik, hogy a lehető legnagyobb mértékben növelje földgázkitermelését és európai uniós szállításait – fejtette ki Störe.
