Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint ha Ukrajna nem győz szuverén és független államként, nem lehet a NATO-csatlakozásáról tárgyalni.
A NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos bukaresti tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón, szerda délután a főtitkár kijelentette: a külügyminiszterek kinyilvánították, hogy fontosnak tartják Ukrajna további katonai támogatását, és a légvédelem megerősítésére helyezik a hangsúlyt. Hozzáfűzte, hogy a szövetségesek áramfejlesztőkkel és üzemanyaggal is segíteni kívánják Ukrajnát.
Az Ukrajna NATO-csatlakozására vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna akkor kerülhet a NATO előszobájába, ha visszanyeri szuverenitását. Ugyanakkor kiemelte, hogy számos lehetőség van a „semmi” és a teljes jogú tagság között.
Úgy vélte: a jelenlegi helyzetben Ukrajna háborús sikere a legfontosabb. A szövetségesek azonban abban is segítik Ukrajnát, hogy kiépítse megfelelő intézményeit, és közeledjen a NATO értékeihez, hiszen ez nemcsak Ukrajnának, hanem a szövetségeseknek is jó.
A főtitkár megemlítette: a bukaresti tanácskozáson Kínáról is tárgyaltak, hiszen a globális kihívások a NATO tagállamait is érintik. Elmondta: nem tekintik ellenfélnek Kínát, és érdekükben áll folytatni vele az együttműködést. Az ukrajnai háború azonban megmutatta a nyugati államok függőségét az orosz gáztól. Úgy vélte: minden területen csökkenteni kell a függőséget az autoriter rendszerektől, így Kínától is a technológia és az infrastruktúra területén, mert ez sebezhetőséget és kockázatokat jelent.
Stoltenbeg elmondta még, hogy a külügyminiszteri értekezlet szerdai tanácskozásán részt vett Bosznia-Hercegovina, Georgia és Moldova külügyminisztere is. Ezeket az országokat „az orosz befolyásnak és nyomásnak erősen kitett” országoknak nevezte. Az Ukrajna példájából megtanult leckének nevezte, hogy most kell támogatni ezeket az országokat, hogy ezáltal megelőzzenek olyan tragikus eseményeket, amilyenek Ukrajnában történtek.
Ukrajnát támogató és a tagállamok védelmét garantáló nyilatkozatot fogadtak el a NATO külügyminiszterei
A NATO külügyminiszterei kétnapos bukaresti tanácskozásukon Ukrajnát támogatásukról biztosító, a tagállamok védelmét garantáló, és a nyitott kapuk politikájának folytatását ígérő közös nyilatkozatot fogadtak el. A dokumentum egyértelműen Oroszországot teszi felelőssé a háborúért, amely az euro-atlanti térség békéjét, biztonságát és jólétét is veszélyezteti. A nyilatkozat elítéli az ukrán civil energetikai infrastruktúra ellen intézett támadásokat, amelyek ukránok millióit fosztja meg az alapvető közszolgáltatásoktól. A NATO leszögezi: sosem fogja Oroszország részeként elismerni a törvénytelenül annektált területeket, ugyanakkor üdvözli az ukrán nép hősies honvédő harcát, amelyhez továbbra is megad minden politikai és gyakorlati támogatást. A NATO tovább erősíti partnerségét Ukrajnával az ország euro-atlanti célkitűzéseinek előrehaladása ütemében. A nyilatkozat szerint a NATO továbbra is elkötelezett azon döntése mellett, amely szerint a védelmi szövetség nyitott marad a további tagok csatlakozása előtt. Az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri szintű ülésén a csatlakozásra meghívott Svédország és Finnország is részt vett, és az egyik megbeszélésre meghívta Bosznia-Hercegovina, Moldova és Georgia képviselőit is, jelezve, hogy a Nyugat-Balkán és a Fekete-tenger környéke is stratégiai térség a NATO számára. A bukaresti nyilatkozat elítéli a terrorizmus minden formáját, és kifejezi a tagállamok szolidaritását a terrortámadások sújtotta Törökországgal. A NATO védelmi jellegű szövetség, amely bármikor kész megvédeni a tagállamok lakosságát és területük minden négyzetcentiméterét. A tagállamok ellen irányuló támadásra a szövetség egésze egységesen és szolidárisan fog válaszolni – szögezi le az Észak-atlanti Tanács bukaresti külügyminiszteri ülésén elfogadott nyilatkozat.
