Hosszú idő óta először Magyarország saját nemzeti stratégiát követhet egy erős szövetségi rendszer részeként, de teljes önállósággal – jelentette ki a honvédelmi miniszter egy hetilapnak adott interjújában.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a következő időszak kiemelt feladatairól szólva azt mondta, „a békéhez erő kell”, amelyhez a honvédelmi feladatok vonatkozásában a 2023-as költségvetés kellő garanciát biztosít. Rendelkezésre áll a szükséges forrás, jövőre Magyarország eléri a GDP-arányosan kétszázalékos költségvetési ráfordítási szintet, s ezt a következő években is fenntartják, minderre a kormány döntése nyomán létrejött honvédelmi alap jelenti a garanciát.
„A nemzeti kormánynak mindig is Magyarország biztonsága az első, az utóbbi években a migráció, a járvány és most a háború is egyértelművé tette, hogy a biztonságot és a honvédelmet meg kell erősíteni” – emelte ki, hozzátéve: a kormány előrelátóan, már évekkel ezelőtt megkezdte ezt a munkát, így nem az ukrajnai háború idején kell nekilátni a magyar hadsereg modernizációjának. Ez – mint fogalmazott – nagy előny a régiós versenytársakkal szemben. A további fejlesztések mellett pedig a jövőben nagy hangsúlyt fognak helyezni a Magyar Honvédség személyi állományának megerősítésére és megbecsülésére, továbbá a katonadiplomáciára.
Ez a szemlélet az ország NATO-tagságával kapcsolatos vállalásokat is meghatározza a következő években. Magyarország továbbra is fenntartja a katonai szövetségben korábbi vállalásait. Ezzel együtt felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-tagság „önmagában nem elegendő”. A tárcavezető szerint Magyarország biztonsága szempontjából fontos, hogy „egy önkéntes alapon szervezett, jól felszerelt és kiképzett, nagy létszámú, magabiztos és ütőképes, tekintélyt parancsoló magyar nemzeti haderő álljon rendelkezésre”.
A miniszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a magyar álláspont egyértelmű: „ez nem Magyarország háborúja, mi ebből a háborúból ki fogunk maradni”. Magyarország – nyomatékosította – a béke pártján áll, és arra törekszenek, hogy a vérontást Ukrajnában végre hagyják abba és induljanak meg a tárgyalások.
Emellett az illegális migrációval és a terrorizmus fenyegetésével szemben Magyarország továbbra is megvédi a déli határokat, ebben a Magyar Honvédség is szerepet vállal.
Az interjúban a sorkötelezettség visszaállítása kapcsán azt mondta: „békeidőben a magyar hadsereg önkéntes alapon szerveződik”. Azt is elmondta továbbá, hogy a vele kapcsolatban felhozott összeférhetetlenség tekintetében a jogszabályok betartásával jár el.
Miniszteri felkéréséről azt mondta: pár nappal a választás után csörgött a telefonja, s néhány óra múlva már Orbán Viktor miniszterelnök felkérte, hogy legyen Magyarország következő honvédelmi minisztere. „Az első gondolatom az volt, hogy ez életem legszebb kötelessége, legnagyobb kihívása és a legnemesebb hivatásom, hiszen mi lehet nagyobb dicsőség annál, mint hogy a hazámat szolgálhatom?” – tette fel a költői kérdést a miniszter.
Feladata a kormány szándékának érvényesítése, a honvédség és a társadalom kapcsolatának építése, és a honvédelem ügyének a nemzetközi térben való megjelenítése.
Szalay-Bobrovniczky a tárcához került sport területéről azt mondta: nem hagyomány és nemzetközi példa nélküli, hogy a sport a honvédelmi tárcához került az ötödik Orbán-kormányban. Célja, „hogy ne csak sportnemzet legyünk, de sportoló nemzetté is váljunk”. Véleménye szerint sok a közös pont a honvédelem és a sport között. A honvédelmi táborok vagy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség hagyományaira épülő Sportszövetség, az MH Sportszázad mind sikeresek, és további támogatást kapnak.
