Magyarország jelentős szerepet vállal a NATO keleti szárnyának megerősítésében – jelentette ki a honvédelmi miniszter a bukaresti kilencek védelmi minisztereinek találkozója után.
A Honvédelmi Minisztérium a közleményében azt írta: a találkozón a NATO keleti szárnyán lévő szövetségeseket tömörítő bukaresti kilencek (Magyarország mellett Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia) védelmi miniszterein kívül bekapcsolódott az Egyesült Királyság szaktárcájának vezetője is.
Idézték Szalay-Bobrovniczky Kristófot, aki azt mondta: a jelenlegi háborús helyzetben különösen fontosnak tartják a magyar álláspont megvitatását ebben a körben is, a NATO júliusi vilniusi csúcstalálkozója előtt.
A miniszter kijelentette: a kilenc ország mindegyikét közvetlen közelről érinti az Ukrajnában dúló háború. Világossá tette – írták -, hogy Magyarország álláspontja továbbra sem változott, a magyar kormány a béke pártján áll, és a háború végét az azonnali tűzszünettel és a béketárgyalások megkezdésével látja elérhetőnek.
Szalay-Bobrovniczky a közlemény szerint hozzátette: a fegyverszállítást Magyarország továbbra sem támogatja, hiszen minden fegyver- és lőszerszállítmány a háború meghosszabbítását és további eszkalációt okoz. Egyúttal azt kérte ezen a fórumon is a nemzetközi közösségtől, hogy támogassák a tűzszünetre és a béketárgyalások megkezdésére irányuló erőfeszítéseket.
„Ukrajna támogatását nem fegyverekkel képzeljük el” – hangsúlyozta a miniszter. Emlékeztette partnereit arra is: amellett, hogy Magyarország a kezdetektől elítélte az orosz agressziót és fellépett Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtásával támogatja a háború elől menekülő ukránokat és azokat is, akik Ukrajnában maradtak, és „elszenvedni kénytelenek a háború borzalmas hatásait”.
Szalay-Bobrovniczky beszámolt arról, hogy a tagországok NATO-szerepvállalása és az atlanti szervezet keleti szárnyának megerősítése szintén az egyeztetések témája volt. Ez a kilenc ország, azaz a visegrádi négyek és a balti hármak, valamint Románia és Bulgária tevékenyen részt vállal a NATO ezen egységének megerősítésében. Hozzátette, Magyarország a szövetség elkötelezett tagjaként teljesíti szövetségesi kötelezettségeit: a megszabottnál egy évvel korábban teljesítette a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi kiadási szintet.
A tárcavezető jelezte: a NATO-csúcshoz közeledve természetesen szó esett a szövetség bővítéséről. Magyarország a nyitott kapuk politikáját támogatja, mindazonáltal „megfontoltságra buzdítja partnereit”. Minden ilyen döntést a tagságra pályázó országok a feltételeknek való teljes megfelelése esetén, valamint a NATO-szövetségesek teljes konszenzusa mellett lehet csak meghozni – mondta.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy egyre fontosabb szerepet tölt be a biztonság és a védelem területén az Európai Unió is. Magyarország erős nemzetállamokon alapuló EU-ban érdekelt. Az uniónak azonban nem szabad megfeledkeznie a többi, szomszédságában lévő térségről és azok fontosságáról – közölte a miniszter, hozzátéve, az ukrajnai háborún túl az Európa biztonságát érő többi kihívás és fenyegetés nem tűnt el.
Az ukrajnai háború mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy déli irányból milyen fenyegetést jelent az illegális tömeges migráció. Ezt a nyugat-balkáni országok biztonságának támogatása, illetve a migrációt kibocsátó régiók támogatása enyhítheti, amely feladatban Magyarország szintén tevékeny szerepet vállal – mondta a HM közleménye szerint a miniszter.
