Emmanuel Macron a hivatalában fogadta kedden Antony Blinken amerikai külügyminisztert, akivel azokról a „konkrét döntésekről” egyeztetett, amelyeket a francia államfő a hónap végén kíván bejelenteni Joe Biden amerikai elnökkel együtt az úgynevezett tengeralattjáró-ügy miatt kialakult diplomáciai válság megoldására – közölte az Elysée-palota.
A tájékoztatás szerint a „hosszú négyszemközti megbeszéléssel sikerült helyreállítani a Franciaország és Egyesült Államok közötti bizalmi viszonyt”. A két szövetséges folytatja „a közös érdekek mentén a koordinációs munkát, legyen szó az EU és a NATO közötti viszonyról, a Száhel-övezetről vagy az indiai-csendes-óceáni térségről”.
Amerikai diplomáciai források az AFP hírügynökségnek pozitívak és produktívnak minősítették a megbeszélést, „közös megállapodást született, amely alkalmat teremt a francia-amerikai együttműködés elmélyítésére és megerősítésére”. Az amerikai fél szerint azonban „még sok nehéz munka van hátra a közös döntések meghozataláig”, amelyeket a két elnök október végi európai találkozóján fog véglegesíteni.
Az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – szeptember 15-én biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország egy 56 milliárd dolláros szerződéstől esett el, ami diplomáciai válságot okozott Franciaország és az Egyesült Államok között, s Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét. A francia államfő azóta telefonon egyeztetett Joe Biden amerikai elnökkel, majd Franciaország washingtoni nagykövete múlt héten ismét elfoglalja állomáshelyét.
A amerikai külügyminiszter a nap folyamán a francia kollégájával, Jean-Yves Le Driannak is egyeztetett. Ez utóbbi találkozó azonban diplomáciai források szerint hűvösebb légkörben történt, a két fél nem tartott sajtótájékoztatót a megbeszélést követően.
A francia diplomácia júniusban melegen üdvözölte a Párizsban felnőtt és franciául anyanyelvi szinten beszélő Antony Blinkent, aki Franciaországot második hazájának tekinti. Amióta azonban Le Drian ausztrál hátba szúrásnak és durva amerikai döntésnek nevezte a tengeralattjáró-ügyet, a fogadtatás kevésbé szívélyes.
A francia külügyminiszter annak demonstrálására, hogy Franciaország nem szigetelődött el, hétfőn megbeszélést folytatott német, spanyol és lengyel kollégájával, valamint Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel. Kedden pedig olasz és holland kollégájával egyeztet.
Franciaország úgy tekinti, hogy a válság megoldásának tétje nem kizárólag a francia, hanem az európai érdekek is a szövetségesek közötti együttműködéseket, illetve az indiai-csendes-óceáni térségben való jelenlétet illetően.
Macron azt szeretné, hogy Franciaországot „indiai-csendes-óceáni hatalomként” ismerjék el az angolszász szövetségesek, de ennek keretei még nem tisztázottak.
