Vesztegetést állítva, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés, hivatali vesztegetés, ügyvédi visszaélés és közokirat-hamisítás bűntette miatt emeltek vádat kilenc ember, köztük három ügyvéd ellen – jelentette be a Központi Nyomozó Főügyészség.
Egy férfi 2019 szeptembere és 2020 márciusa között több társával – köztük egy ügyvéddel – egy vállalkozótól 102 millió forintot és 1,8 millió eurót kért és kapott – közölték. Arra hivatkoztak – valótlanul -, hogy ebből az összegekből hivatalos személyeknek kell fizetni annak érdekében, hogy a vállalkozó és cégei ellen ne induljon adóhatósági és büntetőeljárás, a már zajló eljárások pedig számára kedvezően fejeződjenek be.
Amikor egy ügyben később mégis gyanúsítottként hallgatták ki a vállalkozót, egy másik ügyvéden keresztül újabb 100 millió forintot kértek tőle azért, hogy az eljárást hivatalos személyek segítségével a számára kedvezően befolyásolják és a nyomkövető eszköz a lábáról lekerüljön. A vállalkozótól egy másik ember 2018 végétől 16 hónapon keresztül ugyancsak kapott havi 10 millió forintot, miután valótlanul arra hivatkozott, hogy a pénzből magas beosztású NAV-os kapcsolatának fizet és elintézi, hogy a vállalkozó cégeit ne vonják adóhatósági vizsgálat alá.
A vállalkozót közvetítőkön keresztül egy harmadik ügyvéd is megkereste azzal, hogy 150 millió forintért eléri a vele szemben indult büntetőeljárás neki kedvező módon történő lezárását. Az ügyvéd – szintén valótlanul – arra hivatkozott, hogy mindezt a miniszterelnök, a legfőbb ügyész és egy magas beosztású NAV vezető segítségével tudja elérni, és ezért a kért pénzből nekik is kell fizetni.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint ez az ügy „jó példája annak a jelenségnek, amikor állami, gazdasági, politikai szereplőkre hivatkoznak az elkövetők, és annak érdekében, hogy erre hivatkozva pénzt csaljanak ki, azt állítják, hogy velük korrupciós kapcsolatban állnak”. Így ezek az ügyek alkalmasak arra, hogy a lakosságban azt a látszatot keltsék, hogy egyes eljárások eredményét magas beosztású hivatalos személyek megvesztegetésével el lehet intézni – tették hozzá. Rögzítették: valójában azonban nem történik vesztegetés.
Ezért az ügyészség az ilyen jellegű, kiemelt tárgyi súlyú korrupciós bűncselekmények esetében a törvény szigorának alkalmazásával mindig végrehajtandó szabadságvesztést indítványoz – írták. Hozzátették: kivételt jelenthet, ha az elkövető – még mielőtt a hatóság tudomására jutna -, bejelenti a cselekmény és a kapott pénzt a hatóságnak átadja. Ilyen esetekben a büntetés korlátlanul enyhíthető, illetve mellőzhető – írták.
A konkrét ügyben az ügyészség a szabadságvesztés kiszabásán túl azt is indítványozta, hogy a bíróság a három jogászt az ügyvédi foglalkozástól tiltsa el, valamint az egyes vádlottakkal szemben a rendőrség által biztosított vagyontárgyakon felül összesen több mint 857 millió forint értékben rendeljen el vagyonelkobzást – áll a közleményben.
