Mindent meg kell tenni annak megakadályozására, hogy Oroszország nukleáris létesítményekkel zsarolja a világot – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, a csernobili atomerőmű-baleset évfordulója alkalmából közzétett üzenetében.
„Harminchét évvel ezelőtt a csernobili atomerőmű balesete hatalmas sebhelyet hagyott az egész világon. Egy sugárszivárgás az egykor hangulatos és fejlett területet tiltott zónává változtatta. Ma a Csernobil körüli harminc kilométeres övezet továbbra is veszélyes hely, ahol magas a sugárzás értéke. Tavaly az orosz megszállók nemcsak az atomerőművet foglalták el, hanem ismét veszélybe sodorták az egész világot. Mindent meg kell tennünk annak megakadályozása érdekében, hogy egy terrorista állam nukleáris létesítményekkel zsarolja Ukrajnát és a világot” – hangsúlyozta az államfő.
Zelenszkij hozzátette, hogy egy évvel a terület visszafoglalása után a csernobili zónában működő tudományos és biztonsági vállalkozások már ismét a szokásos rendben működnek. Szavai szerint Ukrajna és a világ nagy árat fizetett a katasztrófa következményeinek felszámolásáért, amely még most is tart.
A csernobili atomerőművet a tavaly február végén kezdődött Ukrajna elleni háború elején foglalták el az orosz csapatok és március végén, április elején vonultak ki onnan.
A világ eddigi legsúlyosabb atomerőmű-katasztrófája 1986. április 26-án következett be az akkor a Szovjetunióhoz tartozó Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén, a Kijevtől kevesebb mint száz kilométerre északra fekvő csernobili erőmű negyedik blokkjában. A robbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, nagy mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe, és sugárfelhő borította be Európa nagy részét. A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, a területet tiltott zónává minősítették.
Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kijelentette, hogy az orosz vezetés nukleáris fenyegetésekhez folyamodik, miközben a Kreml egyre jobban tudatára ébred az ukrán területeket megszálló orosz erők vereségének.
„Bármilyen fenyegetés az Oroszországi Föderáció részéről nukleáris fegyverek használatával kapcsolatban a tehetetlenség és a félelem megnyilvánulása” – szögezte le a politikus. Szerinte minél rosszabb helyzetben lesznek az orosz csapatok a fronton, annál gyakrabban hangzanak majd el az oroszok részéről „hisztérikus” nukleáris fenyegetések. Ez annak a mutatója, hogy a Kreml megérti a vereség és a megtorlás elkerülhetetlenségét – vélekedett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál helyi kormányzói hivatalok beszámolóiból készített szerdai összefoglalójában azt írta, hogy előző nap nyolc régiót ért orosz támadás Ukrajna déli és keleti részeiben. A déli Herszon megyét 28 támadás érte – ebből 11 a megyeszékhelyt -, és az orosz erők csaknem négyszáz lövedéket lőttek ki a régióra. A támadásokban egy civil sérült meg, 118 embert evakuáltak a megye ukrán ellenőrzésű részébe.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentése szerint mintegy 640-nel hozzávetőleg 188 410 főre nőtt az orosz hadsereg embervesztesége Ukrajnában.
Kirill orosz pátriárka az első személy a cseh nemzeti szankciós listán
Kirill orosz pátriárka az első személy, akit a prágai kormány Csehország nemzeti szankciós listájára helyezett az Ukrajna elleni invázió támogatása miatt – jelentette a CTK hírügynökség. Nemzeti büntetőintézkedések kiszabását az emberi jogokat súlyosan megsértő természetes és jogi személyek ellen Csehországban az úgynevezett Magnyitszkij-törvény teszi lehetővé, amelyet tavaly nyáron fogadott el a cseh parlament, és amely január elején lépett életbe. A törvény alapján a cseh hatóságok most megtilthatják Kirill pátriárkának a Csehországba való beutazást, illetve elkobozhatják az esetleg Csehországban lévő vagyonát. Csehország a nemzeti listával az Európai Unió szankciós listáját bővíti. Az Európai Unió már korábban a szankciós listára akarta tenni Kirill pátriárkát, civil nevén Vlagyimir Mihajlovics Gungyajevet, de Magyarország egyet nem értése következtében erre nem került sor. A cseh külügyminisztérium ennek alapján javasolta a pátriárka felvételét a nemzeti szankciós listára – írja a CTK.
