Elítélték vasárnapi közös közleményükben a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) külügyminiszterei az Ukrajnával szembeni agresszív orosz retorikát és az orosz csapatösszevonást Ukrajna közelében.
Az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta G7-csoport a soros brit elnökség rendezésében az északnyugat-angliai Liverpoolban tartott kétnapos külügyminiszteri tanácskozást, amelynek fő napirendi pontjai között szerepelt az orosz-ukrán feszültség.
Az értekezlet résztvevői vasárnap kora este külön, az általános záró kommünikéről leválasztott közleményt adtak ki az orosz-ukrán feszültségről. Az állásfoglalás – amelyhez csatlakozott az Európai Unió is – felszólítja Moszkvát a feszültség enyhítésére, a diplomáciai megoldások felkutatására és a katonai tevékenységek átláthatóságát előíró nemzetközi kötelezettségei betartására.
A felhívás hangsúlyozza, hogy a nemzetközi jog szigorúan tiltja a határok erőszakos megváltoztatását. A közlemény leszögezi: Oroszországnak percnyi kétsége sem lehet afelől, hogy az Ukrajna elleni esetleges további orosz katonai agresszió „masszív következményekkel” járna, és olyan válaszlépéseket eredményezne, amelyek következtében Oroszországnak „súlyos árat” kellene fizetnie egy ilyen akcióért.
A közlemény nem részletezi a lehetséges ellenlépéseket, de Liz Truss, a vendéglátó brit külügyminiszter a kommüniké megjelenése előtti sajtóértekezletén úgy fogalmazott: a liverpooli tanácskozáson a G7-országok külügyminiszterei egységesen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió esetére a gazdasági szankciók „minden lehetséges formájának” alkalmazását napirenden kell tartani.
Oroszország „súlyosan megfizetne” az Ukrajna elleni esetleges katonai akcióért – tette hozzá.
A G7-értekezletről kiadott külön közlemény szerint a külügyminiszterek megerősítették kikezdhetetlen elkötelezettségüket Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, és azon jog érvényesülése mellett is, hogy bármely szuverén állam maga dönthessen saját jövőjéről.
A G7-tanácskozás résztvevői méltatták Ukrajna mérsékletet tanúsító magatartását.
A liverpooli értekezletről kiadott másik, a világ többi részével foglalkozó közleményben a G7-külügyminiszterek kifejezést adtak aggodalmuknak Kína „erőszakos” gazdaságpolitikája miatt, és megerősítették közös kiállásukat az infrastrukturális és fejlesztési beruházások fenntartható és minőségi finanszírozása mellett.
A kommüniké szerint az értekezleten megvitatták az ilyen finanszírozási formák megbízhatóságának és áttekinthetőségének fontosságát is.
Truss brit külügyminiszter a liverpooli G7-értekezlet vasárnapi munkanapján tartott sajtótájékoztatóján külön kitért Kínára, szóban is kifejtve, hogy a G7-csoport aggasztónak tartja Kína „erőszakos gazdaságpolitikáját”, és azt szeretné, ha a világgazdaságban az azonos gondolkodású, szabadságszerető demokráciák által kínált befektetések és kereskedelmi lehetőségek válnának vonzóbbá.
Truss a G7-értekezletet felvezető előadásában, amelyet a londoni Királyi Külügyi Intézetben – székháza után közkeletű nevén a Chatham House-ban – tartott, elmondta: 44 olyan alacsony és közepes jövedelmű ország van a világban, amelynek Kínával szembeni adóssága meghaladja hazai összterméke (GDP) 10 százalékát.
A brit külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy a demokratikus országok a nem piaci alapon működő gazdaságokkal szembeni fenntarthatatlan eladósodás alternatívájaként világszerte tisztább és megbízhatóbb finanszírozást nyújtsanak infrastrukturális és technológiai fejlesztési programokhoz.
A vasárnap esti G7-záróközlemény elítélte, hogy a fehéroroszországi kormány politikai célokból ösztönzi a szabályozatlan migrációt.
A nyugat-balkáni térséggel foglalkozó részben a G7-külügyminiszterek elítélték a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos megosztó és felelőtlen retorikát és cselekedeteket, és közölték: határozottan támogatják az ország területi integritását, szuverenitását és egységét.
