A Fővárosi Közgyűlés szerdán egyhangúlag elfogadta a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2022. évi tevékenységéről szóló beszámolót, amely szerint a fővárosban tavaly sajnos 16,6 százalékkal nőtt a regisztrált bűncselekmények száma 2021-hez képest.
Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitány a testület előtt elmondta, a bűncselekmények száma 2022-ben magasabb volt ugyan, mint 2021-ben, illetve 2020-ban, de tekintettel a koronavírus-járványra és az amiatt elrendelt korlátozásokra, ezen évek statisztikáit nem lehet összehasonlítási alapként figyelembe venni.
A 2019-es évet és az azt megelőző időszakot figyelembe véve ugyanakkor a kiemelt bűncselekmények – lopások, autófeltörések, rablások, betörések – száma csökkent, a testi sértések száma stagnált, az emberölések és a garázdaságok száma viszont emelkedő tendenciát mutat. Nyomozáseredményességi mutatóik „minden tekintetben emelkedtek”. A BRFK 11 perc 19 másodperccel az ország egyik legjobb kiérkezési idejét tudhatja magáénak – közölte a főkapitány.
A BRFK beszámolója szerint a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma 2022-ben az azt megelőző évhez képest 16,6 százalékkal – 34 298-ról 39 991-re – emelkedett. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában 15,9 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 11 907, míg 2022-ben 13 798 bűncselekményt regisztráltak. A regisztrált emberölések száma is emelkedett: 2021-ben 24 emberölés történt, 2022-ben 45. A szándékos emberölések száma is nőtt, 2021-ben 11-et, 2022-ben 15-öt regisztráltak. Az emberölési kísérletek számában nagyobb arányú az emelkedés: 2021-ben 11, 2022-ben 22 ilyen cselekmény volt.
A testi sértések száma 4,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 1289, 2022-ben 1351 ilyen eset történt. Kiskorú veszélyeztetésénél 60,3 százalékos emelkedés figyelhető meg: 2021-ben 121, 2022-ben 194 ilyen bűncselekményt regisztráltak. A garázdaságok száma tavaly 10,6 százalékkal – 2373-ról 2624-re – emelkedett, kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményeknél 12,6 százalékos növekedés figyelhető meg: 2021-ben 183, 2022-ben ilyen 206 jogsértést regisztráltak Budapesten. A vagyon elleni bűncselekményeken belül 15,6 százalékos emelkedés volt a lopások – ezzel együtt a betöréses lopások – számának alakulásában: 2021-ben 11 196, míg 2022-ben 12 941 lopás történt. A vizsgált időszakban 10,8 százalékkal – 102-ről 113-ra – emelkedett a személygépkocsi-lopások száma.
A beszámoló szerint a nyomozáseredményességi mutató – 2022-ben a 2021. évi adatokhoz képest – minimális mértékben, 64-ről 60,3 százalékra csökkent. A közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója 70,5 százalékról 72,3 százalékra emelkedett. Az emberölés nyomozáseredményességi mutatója mindkét évben 100 százalék volt.
A főváros területén a személyi sérüléses balesetek számában 2022-ben 2021-hez képest 2,7 százalékos növekedés volt: 2997-ről 3078-ra nőtt az ilyen balesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek száma 40-ről 44-re, a súlyos kimenetelű balesetek száma 673-ról 763-ra nőtt. A könnyű kimenetelű balesetek száma 2284-ről 2271-re csökkent. A közúti balesetek 89,7 százalékát a járművezetők, 10,3 százalékát a gyalogosok okozták.
A felszólaló képviselők, polgármesterek mind nagyra értékelték a BRFK munkáját és köszönetet mondtak érte.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes ugyanakkor „két ügyre” hívta fel a figyelmet: 2022-ben is több esetben polgári engedetlenség keretében passzív ellenállást tanúsítókkal szemben használtak kényszerítő eszközöket, sokkolókat a rendőrök. Ezen eszközök használata szakmai kérdés, de fontos, hogy azokkal szemben, akik ki szeretnék fejezni egyet nem értésüket bizonyos döntésekkel szemben, ne lépjenek fel megfélemlítő módon – mondta, hangsúlyozva: nem azt állítja, hogy ez történt, de azt kérik, hogy az arányosság elvének maximális betartására törekedjen a jövőben is a rendőrség.
A becsületnapi megemlékezések idején történt eseményeket értékelve arról beszélt: az állam károkat okoz a közbizalomban, mert rosszul él a hatalmával a közbiztonság garantálása során. Az állami intézmények kudarcot vallottak, a nemzetbiztonsági szolgálatok nem tudták megakadályozni külföldi provokátorok beutazását, és amikor megtörtént „az utcán a baj”, akkor a rendőrség, az ügyészség és a bíróság „egy lájk, egy kabát fotója alapján” vett őrizetbe és helyezett előzetes letartóztatásba egy, „információnk szerint ártatlan” lányt; mindez bizalmatlanságot kelt azokban, akik békés eszközökkel akarnak kiállni a neonáci, neofasiszta eszméket vallókkal szemben – mondta Kiss.
Wintermantel Zsolt, a főváros kormánypárti frakcióvezetője erre reagálva „nem a közgyűlés elé valónak” ítélte Kiss felvetéseit, ezért a városvezetés nevében elnézést kért a főkapitánytól. A politikai elvárásokat a főpolgármesternek kellett volna megfogalmaznia és nem a helyettesének: ez gyáva magatartás a főpolgármester részéről. Nem lehet megengedni a városvezetésnek, hogy kettős mércét alkalmazzon: „nincs ilyen hídfoglaló, meg nincs olyan hídfoglaló”. Nem lehet, hogy a főpolgármester az egyik hídfoglalásnál támogatásáról biztosítja a résztvevőket, míg egy másiknál kéri a rendőrséget, hogy minél hamarabb intézkedjen a híd felszabadításáról – fejtette ki Wintermantel.
Karácsony Gergely csúsztatásnak nevezte Wintermantel Zsolt szavait. Kijelentette: a BRFK „kiválóan segíti a budapesti polgárokat a gyülekezési jog gyakorlásában”. A budapesti közbiztonság nemzetközi összehasonlításban is kiváló, a BRFK és társszerveinek munkája eredményes volt – tette hozzá a főpolgármester.
Lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára a budai hegyekben
Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben — jelentette be a Pilisi Parkerdő Zrt. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.
Megjegyezték, hogy a természetjárók közötti konfliktusok legnagyobb része két egyszerű szabály betartásával orvosolható, és a járőrök elsősorban ezekre hívják fel a figyelmet: a kutyasétáltatók jogszabályban előírt kötelessége, hogy az erdőben kedvencüket minden esetben pórázon sétáltassák. Az erdőben kerékpározókat pedig arra figyelmeztetik a rendőrök, hogy sporteszközük járműnek minősül, ezért a jogszabály értelmében védett természeti területen – a Budai-hegység nagy részén, így a Hárs-hegyen is – csak a kijelölt kerékpárutakon közlekedhetnek.
