Putyint nemzetközi bíróság elé kell állítani az Ukrjanában elkövetett háborús agresszió miatt, és ehhez egy külön törvényszéket kell létrehozni – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában.
Az elnök a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) meglátogatása után mondott beszédében kiemelte: valódi, teljes jogú bíróságra van szükség, amely megtorolja az orosz agressziós bűncselekményeket. „Igazságszolgáltatás nélkül nincs béke” – érvelt beszédében Zelenszkij, és azt mondta, hogy a nürnbergi perhez hasonlóan kell eljárni az orosz háborús bűnösök ellen.
Hangsúlyozta, hogy a valódi igazságszolgáltatás érdekében nem szabad kifogásokat keresni vagy a hatályos nemzetközi jog korlátaira támaszkodni. „Ehelyett bátor döntéseket kell hozni és kijavítani a nemzetközi jog hiányosságait. Ahogy a nürnbergiek tették, nekünk is úgy kellene cselekednünk” – tette hozzá.
Az ukrán vezető szerint „mindenki úgy szeretné látni Putyint Hágában, a nemzetközi jog fővárosában, amint igazságosan megbűnhődik tettei miatt”. „Amennyiben győzünk, ez fog történni, és egészen biztos vagyok benne, hogy győzni fogunk” – jelentette ki.
Zelenszkij szerdán késő este érkezett Hollandiába, hogy találkozzon a holland és a belga miniszterelnökkel, továbbá a feltételezett orosz háborús bűnök ügyében nyomozást folytató ICC vezetőivel. Az ukrán elnök Vilmos Sándor királlyal is találkozik. A látogatás során tartott sajtótájékoztatóján Zelenszkij arról is beszélt, hogy nem lát nagy esélyt arra, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, amíg tart a háború.
„Ha a valóság talaján maradunk, tudhatjuk, hogy amíg a háború tart, nem leszünk tagjai a szövetségnek. Azonban világos üzenetet szeretnék arról küldeni, hogy a háború után igenis azok leszünk” – jelentette ki.
Mark Rutte holland miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta: kormánya keményen dolgozik azon, hogy szövetségeseivel – Belgiummal, Dániával és az Egyesült Királysággal – megállapodásra jusson az Ukrajnának szánt F-16-os vadászrepülőgépek szállításáról. Megerősítette, hogy kormánya számára Ukrajna vadászgépekkel való ellátása „nem tabutéma”, de hozzátette, hogy a vitát még nem zárták le.
Alexander de Croo belga szövetségi kormányfő, aki azért utazott Hollandiába, hogy közös megbeszélést folytasson a holland miniszterelnökkel és az ukrán elnökkel, bejelentette, hogy Belgium új katonai segélycsomagot készít elő Ukrajnának. Azzal kapcsolatban, hogy a csomag pontosan mit fog tartalmazni, nem közölt részleteket, csak annyit mondott, hogy „katonai felszerelésről lenne szó, amellyel Ukrajna haditartalékait töltenék fel”. A csomaggal kapcsolatos végleges döntés a hónap végére várható. „Az ilyen folyamatok esetében gyakran merülnek fel gyakorlati akadályok, de biztosíthatok mindenkit, hogy a hogy a belga szívekben nincs kétség afelől, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát” – jelentette ki. Azt is hozzátette: támogatja, hogy az európai uniós szankciók által sújtott oroszok vagyonát Ukrajna újjáépítésére használják fel.
Belgium mintegy 180 milliárd euró értékű orosz vagyont fagyasztott be ez idáig. A márciusi költségvetési kiigazításkor a kormány úgy döntött, hogy a befagyasztott vagyonokból származó adókamatok egy részét Ukrajna támogatására fordítják, azonban De Croo szerint az összes kamatot erre a célra kellene felhasználni.
„Belgium ebben a folyamatba vezető szerepet akar játszani. Ezt a pénzt Ukrajna háborús erőfeszítéseire és újjáépítésére fordítani gazdaságilag és erkölcsileg is teljesen ésszerű” – jegyezte meg a belga kormányfő.
Oroszország több mint húszezer ukrán civilt tart fogva
Hozzávetőleges becsléseink szerint az Oroszországi Föderáció több mint húszezer ukrán civilt tart fogva – jelentette ki Dmitro Lubinec, az ukrán parlament emberi jogi biztosa. Az ombudsman utalt arra, hogy az orosz megszállás alá került ukrajnai területek visszavétele után kiderülhet, hogy ez a szám még ennél is jóval nagyobb. Szavai szerint a most közölt becslést azoknak az embereknek személyesen hozzá intézett megkeresésére alapozza, akiknek hozzátartozóját vagy közeli ismerősét az orosz hadsereg foglyul ejtette. Megjegyezte, hogy az orosz megszállás alatti területeken lakók közül csak kevesen mernek hozzáfordulni, mert az ukrán emberi jogi biztos megkeresését az orosz megszálló hatóságok „kémkedésnek” tekintik.
Ukrajnában elindították az eltűnt személyek egységes nyilvántartását. Az adatbázis feltöltése viszont még eltart egy ideig, folyamatosan továbbítják az adatokat a nyilvántartásba a nemzeti információs irodától és más szervektől, köztük a titkosszolgálatoktól – magyarázta az ombudsman. A biztos emlékeztetett arra is, hogy személyesen adta át a civil foglyok első listáját január 13-án Ankarában Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsmannak. Azon a listán kétezer ukrán neve szerepelt, valamennyien 65 évesnél idősebbek, sokuk krónikus betegségekben szenved. Hozzátette, hogy Oroszországtól csupán azt a választ kapták, hogy áttekintik a listát.
