A Koszovó elleni nemzetközi megszorító intézkedések mihamarabbi felfüggesztését követelte Albin Kurti miniszterelnök szerdán a Koha Ditore című pristinai napilap beszámolója szerint.
A kormányfő szerint az lenne a logikus lépés, ha az Európai Unió még az előrehozott önkormányzati választások előtt eltörölné a szankciókat, amelyeket azért szabott ki, mert a kormány nem tudta csökkenteni a szerbek és az albánok közti feszültségeket Észak-Koszovóban.
Albin Kurti szerint a koszovói miniszterelnök, valamint az Európai Unió Koszovó és Szerbia közötti párbeszédért felelős különmegbízottja a helyzet kezeléséről, a feszültségek csökkentéséről állapodott meg, és természetes, hogy ha nem csökkennek a feszültségek, akkor választásokat sem lehet tartani, vagyis a helyzet kezelése teremti meg a voksolás feltételeit.
A Szerbia és Koszovó közötti feszültség az utóbbi hónapokban kiéleződött. Koszovóban zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatali posztjukat. A helyi szerbek koszovói rendőrökre és a NATO irányítása alatt álló békefenntartó haderő, a KFOR katonáira támadtak.
Az Európai Unió ezt követően gazdasági és politikai szankciókat vezetett be Koszovóval szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a vezetés nem tett semmit a helyzet kezelése érdekében. Az intézkedések között a koszovói politikusok uniós intézményekbe történő meghívásának és a pénzügyi támogatásoknak a felfüggesztése is szerepel. A szerb és az uniós követelésekkel összhangban a kormány már csökkentette 25 százalékkal a rendőri jelenlétet Észak-Koszovóban.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
