Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta az online piacterek átláthatóságát javító, valamint a termékek kettős minőségével szembeni hatékonyabb fellépést lehetővé tevő előírásokról szóló, uniós fogyasztóvédelmi szabályokat megerősítő megállapodást – tette közzé az uniós parlament.
A 474 szavazat, 163 ellenszavazat, és 14 tartózkodás mellett jóváhagyott irányelvnek köszönhetően visszaszorulhat a megtévesztő kereskedelmi tevékenység. A vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti – rögzítették a képviselők.
A jogszabály szerint a fogyasztók megtévesztésének minősül a jelentősen eltérő összetételű vagy jellemzővel rendelkező termékek azonosként való forgalomba hozatala a különböző tagállamokban.
Előírják azt is, hogy a vásárlót tájékoztatni kell a termékek közötti, jogszerű és tárgyilagos okokon alapuló különbségekről is. Ilyen lehet az alapanyagok elérhetősége, az egészséges étkezés elősegítését célzó önkéntes stratégiák, és az előállítók azon joga, hogy ugyanazon márkájú terméket eltérő tömegű vagy térfogatú kiszerelésben hozhasson forgalomba.
Az irányelv egyértelművé teszi, hogy a nemzeti hatóságoknak hogyan kell kezelniük a megtévesztő tevékenységet az eltérő minőségű termékek problémájának megoldására. Ezek között szerepel a gyors, határokon átnyúló együttműködés és adatcsere a nemzeti fogyasztóvédelmi és élelmiszer-felügyeleti hatóságok, a fogyasztói szervezetek és az Európai Bizottság között.
Az uniós ügyekkel foglalkozó miniszterekkel már egyeztetett új törvény emellett frissíti az internetes vásárlást érintő jogokat is. Biztosítja, hogy a fogyasztók több információt kapjanak a termékekről, a fizetési feltételekről, a jogorvoslat tekintetében, és rendelkezik arról, hogy a személyre szabott árképzés átláthatóbb legyen.
A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról az EP úgy határozott, hogy a tagállamok részéről kiszabható maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább négy százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, a vétkes kereskedőnek kétmillió eurós (mintegy 640 millió forint) bírságot kell fizetnie.
A szerdán elfogadott jogszabályt a tagállamoknak az irányelv hatálybalépésétől, az unió hivatalos lapjában való közzétételt követően számított 24 hónapon belül kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe.
