Az Ukrajna ellen elkezdett offenzíva első napján, csütörtökön délután az ukrán katonai infrastruktúra 74, este pedig már 83 földi objektumának megsemmisítéséről számolt be Igor Konasenkov, az orosz védelmi tárca szóvivője.
Ezek között a vezérőrnagy szerint 11 katonai reptér, három harcálláspont, egy haditengerészeti bázis, 18 SZ-300-as és Buk légvédelmi rakétarendszerhez tartozó lokátorállomás szerepelt. Konasenkov szerint az orosz erők két Szu-27-es és két Szu-24-es vadászgépet, egy harci helikoptert és négy Bayraktar TB-2-es csapásmérő drónt is lelőttek. A tábornok szerint az orosz fegyveres erők nem veszik célba sem az ukrán városokat (Lásd fenti képünket! A -szerk- megj.) sem a katonai helyőrségek szociális létesítményeit.
A tábornok elmondta, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter külön utasítást adott az orosz „különleges műveletben” részt vevő alegységek parancsnokainak, hogy tartsák tiszteletben az ukrán katonákat. Sojgu szerint az ukrán fegyveres erők tagjai a nacionalistákkal szemben az ukrán népre esküdtek fel és parancsnak engedelmeskednek, ezért minden katona számára, aki leteszi a fegyver, biztonságos folyosót kell biztosítani, hogy hazatérhessen a műveleti területekről. A védelmi tárca szerint a fő ellenállást a nacionalista fegyveres alegységek fejtik ki Ukrajnában.
Konasenkov elismerte egy Szu-25-ös csatarepülőgép elvesztését. Azt mondta, hogy emberi hiba okozta baleset történt (Mármint az volt a hiba, hogy Putyin elindította a háborút. A -szerk- megj.), a pilótának sikerült katapultálnia.
A védelmi tárca este közölte, hogy az orosz csapatok Herszonnál elérték az Észak-krími-csatornát, amelyen megkezdődött a Dnyeper vizének áramoltatása az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím-félsziget felé. Szergej Akszjonov, a régió vezetője már délelőtt utasítást adott a helyi vízügyi bizottságnak a csatorna felkészítésére, hogy vizet tudjon fogadni.
Az Ukrajna általi, 2014-ben történt lezárásáig az 1961 és 1971 között kiépített, 400 kilométer hosszú csatorna biztosította az aszályos klímájú Krím édesvíz-ellátásának 85 százalékát.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön pakisztáni hivatali partnerét, Sah Mahmúd Kuresit fogadva kifejezte Moszkva készségét az olyan párbeszédre a NATO-val, amely „visszavezet a méltányossághoz és az ENSZ Alapokmányának elveihez”. Az orosz diplomácia vezetője a Nyugatot vádolta meg azzal, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot és „az egész világ iránti étvágyát” nyilvánítja ki az indiai- csendes-óceáni térségben követett stratégiájával.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 24 televízióban „abszolút hazugságnak” nevezte azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Oroszország elzárkózik a párbeszédtől és agresszív magatartást tanúsít. Hangsúlyozta, hogy a háború Ukrajnában nem most tört k, hanem már nyolc éve folyik, és ez alatt Moszkva minden lehetséges diplomáciai és politikai erőfeszítést megtett a megállításáért. A szóvivő a Nyugatot hibáztatta a tárgyalási folyamat lezárása és Ukrajna felfegyverzése miatt. Rámutatott, hogy nem Lavrov, hanem Antony Blinken amerikai külügyminiszter mondta le a tervezett találkozót. Zaharova szerint az orosz hadművelet nem a háború kezdetét, hanem a lezárását jelenti. (Lásd: újbeszél! A -szerk- megj.)
Az OVD-Info nevű, tüntetők védelmével foglalkozó szervezet szerint Oroszország több városában, köztük Moszkvában, Szentpéterváron és Jekatyerinburgban voltak háborúellenes megmozdulások. A hatóságok mintegy 1700 tüntetőt előállítottak. Az orosz belügyminisztérium sajtószolgálata szerint egyedül az orosz főváros központjában több, mint 600 ember vettek őrizetbe. Emellett az orosz kulturális élet és a liberális média több ismert alakja tiltakozó levelet tett közzé.
