Az Európai Unió terrorizmus elleni küzdelmének tiszteletben kell tartania az alapvető jogokat – hívta fel a figyelmet az Európai Unió bécsi székhelyű Alapjogi Ügynöksége (FRA) csütörtökön közzétett jelentésében.
„A terrorizmus fenyegetése félelemben és bizalmatlanságban tartja a társadalmat, egyértelműen meg kell védeni az embereket az ilyen támadásoktól. Ugyanakkor azt is gondosan mérlegelni kell, hogy a terrorellenes intézkedések milyen hatással vannak az emberek életére és jogaikra” – hangsúlyozta Michael O’Flaherty, az FRA igazgatója.
A szakértői véleményekre támaszkodó jelentés azt vizsgálja, hogyan lehet a terrorizmus elleni küzdelemről szóló uniós irányelvet az alapvető jogokkal történő visszaélések és megkülönböztetés nélkül alkalmazni. A szakértők szerint az Európai Bizottságnak mindenekelőtt egyértelműbbé kellene tennie a terrorizmus jogi definícióját.
A jelentés összeállítói felhívták a figyelmet, hogy az uniós irányelv egyes tevékenységeket – például a radikális nézetek kinyilvánítását, a kiképzést vagy a konfliktusövezetekbe történő utazást – a terrorista cselekedetek előzményének, bűncselekménynek minősít. „Ez növeli annak kockázatát, hogy a hatóságok tévesen terrorizmusnak tekintsék az újságírók, a humanitárius szervezetek, a kutatók vagy a művészek munkáját, fontos tehát, hogy a nyomozati hatóságok egyértelműen különbséget tegyenek törvényes és törvénytelen cselekedetek között” – írja a jelentés.
A szakértők szerint a személyek megfigyelése érintheti az adatvédelemhez, a magánélethez és az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az országoknak megfelelő egyértelmű engedélyezési szabályokat, valamint felügyeletet kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a vizsgálatok célzottak és indokoltak legyenek.
A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti hatóságok hajlamosak egyes vallási gyakorlatokat a radikalizálódás jeleként félreértelmezni. Az ilyen előítéletek és félreértések elkerülése érdekében a rendfenntartási szervek tagjait speciális szakképzésben kell részesíteni.
Az FRA emellett felhívta a figyelmet, hogy egyes országok nem alkalmaznak egyértelmű szabályokat bizonyos közigazgatási intézkedéseik – a házi őrizet, az utazási tilalom, a gyanúsítottak, sőt a felmentettek megfigyelése – elrendeléskor. Az ilyen közigazgatási intézkedésekre kevesebb korlátozás vonatkozik, mint a büntetőjogra, és szélesebb körben alkalmazzák őket, gyakran a hírszerző szolgálatoktól származó információk alapján. Ez megnehezíti az érintettek számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést – fogalmazott az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége.
