Hat európai uniós ország – Belgium, Németország, Ausztria, Hollandia, Dánia, Görögország – levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérik, hogy az unió ne állítsa le az illegális migránsok Afganisztánba irányuló kitoloncolását — erősítette meg Sammy Mahdi belga bevándorlásügyi államtitkár.
„Lehetséges, hogy egy adott ország egyes régiói nem biztonságosak, de ez nem azt jelenti, hogy annak minden állampolgára jogosult menekültstátuszra. Egy magát valamire tartó kormánynak végre kell hajtani saját döntéseit: azok az afgánok, akikről alapos és független vizsgálat után bebizonyosodik, hogy nem szorulnak menedékre, nem maradhatnak Belgiumban” – húzta alá az államtitkár.
A De Morgen című belga napilap értesülései szerint Mahdi bejelentését több jogvédő szervezet hevesen bírálta. Az államtitkár erre úgy reagált, hogy „nagyon egyszerű szégyent kiáltani és az Emberi Jogok Európai Egyezményét fellobogtatni, anélkül hogy tisztában lennének a konkrétumokkal… Bizonyos szlogeneken túllépni sokak számára rendkívül nehéznek bizonyul, amikor a migrációról van szó” – tette hozzá.
Az Európai Bizottsághoz címzett levélben a hat uniós tagállam kiemelte, hogy a kitoloncolások leállítása rossz jelzést küldhet Afganisztánba, és még több állampolgárt ösztönözhet arra, hogy az EU-ba jöjjön. A levél szerint csupán tavaly 44 ezer, 2015 óta pedig több mint félmillió afgán érkezett az EU területére menekültstátuszt igényelve.
A bizottság illetékes szóvivője a testület keddi sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy az EU Afganisztánt elég biztonságosnak tartja-e a menedékkérők visszaküldéséhez, azt válaszolta, hogy ennek megítélése a tagállamok feladata, mivel uniós szinten nem létezik ilyesfajta besorolás. Ugyanakkor az is elhangzott a bizottság részéről, hogy „az afganisztáni helyzet nem ad okot kétségbeesésre”. „Kihívást jelent ugyan, de nem olyan mértékben, mint a szíriai vagy iraki helyzet, mivel Afganisztán továbbra is stabil kormányzattal és hatóságokkal rendelkezik” — mondta a brüsszeli szóvivő. Arra is kitért, hogy az EU szeretné elkerülni egy esetleges afgán polgárháború kitörését, ami még jobban elősegítené az országban a kábítószer-termelést, és újabb menekültáradattal járhatna az EU-ba. Tájékoztatása szerint az elmúlt hónapokban körülbelül 400 ezer afgán kényszerült lakhelye elhagyására, és az utolsó 10 napban megemelkedett az Iránba menekülők száma is.
Egy, az EU és Afganisztán közötti megállapodás arra kötelezi Kabult, hogy visszafogadja kitoloncolt állampolgárait, azonban július elején az afgán kormány arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy három hónapig nem fogad vissza menekültstátuszra nem jogosult migránsokat.
A kérdés várhatóan szóba kerül az uniós tagállamok belügyminisztereinek augusztus 18-án rendezendő rendkívüli válságtanácskozásán, amelyen megvitatják a Fehéroroszországból Litvániába történő illegális határátlépések megugrását is.
Afganisztánban május óta ismét elmérgesedett a helyzet, a radikális iszlamista tálibok átfogó offenzívát indítottak a kormányerők ellen, kihasználva azt, hogy az amerikaiak vezette nemzetközi haderő megkezdte a kivonulást az országból. Nagy területeket vontak uralmuk alá, kiszorítva az ellenállást alig tanúsító kormányerőket. Mindeközben a hónapok óta tartó szemben álló afgánok közöttibéketárgyalásokon a feleknek továbbra sem sikerül előrelépést elérniük.
A uniós statisztikai hivatal keddi közlése szerint tavaly csak 1120 afgánt toloncoltak ki az EU-tagországokból.
