Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékára emelkednének Lengyelország védelmi kiadásai azon törvénymódosítás értelmében, amelyet csütörtökön Jaroslaw Kaczynski, biztonsági ügyekért felelős kormányfőhelyettes, a lengyel kormánykoalíciót vezető párt elnöke jelentett be.
Kaczynski a szejmben tette a bejelentést a hadsereg megerősítéséről szóló, múlt kedden a kormány által elfogadott tervezetről szóló parlamenti vitában. A tervezet eredeti változata szerint 2023-tól a GDP 2,3 százalékára, 2026-tól pedig 2,5 százalékára emelnék a védelmi kiadásokat. Kaczynski azonban bejelentette: módosítanak a tervezeten úgy, hogy a védelmi kiadások már jövőre a GDP 3 százalékát érjék el, később pedig még tovább is növekedjenek.
A fegyverbeszerzési kiadásokat a költségvetési forrásokon kívül hosszútávú kölcsönökből és kötvényekből is fedezik – mondta el Kaczynski. Ezzel arra utalt, hogy a kormánytervezet szerint létrehoznák a fegyveres erők új támogatási alapját, amely állami és banki kötvényekből, valamint a jegybank nyereségéből származó forrásokból áll majd.
Kaczynski a felszólalásában aláhúzta: az ukrajnai helyzet miatt gyorsítani kell a hadsereg megerősítéséről szóló törvény és az ehhez kapcsolódó végrehajtó rendelkezések elfogadását. A tervezetet ugyanis még az orosz erők ukrajnai határnál történt összevonása, az ukrajnai háború kitörése előtt dolgozták ki – magyarázta.
A törvényt azzal is indokolta, hogy csak a nagy létszámú és jól felfegyverzett hadseregnek van elrettentő ereje. „Békét akarunk, nem háborút” – hangsúlyozta, hozzátéve: a béke érdekében viszont az esetleges ellenfélnek látnia kell, hogy „Lengyelország megtámadása nem kifizetődő”. Úgy látta: jelenleg „az egész világ Oroszoroszág ellen mozgósít”, ez azonban azért történik, mert az ukránok védekeznek.
A lengyel fegyveres erők megerősítéséről és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvénytervezet a fegyveres erők működéséről szóló 14 régebbi, részint még a rendszerváltás előtt elfogadott és később módosított jogszabály helyébe lépne. A hadsereg létszámnövelése érdekében bővíteni tervezik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből fog állni, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.
Ez az önkéntes katonai szolgálat újabb formája lesz a lengyel hadsereg struktúráiban 2016 óta már működő területvédelmi erők (WOT) mellett. A hadsereg a jelenlegi, mintegy 110 ezer főről 250 ezer főre bővül majd, a WOT pedig 50 ezer főt fog számlálni.
Orosz sakkozók a háború leállítását követelik Putyintól
Oroszország legjobb sakkozói nyílt levélben fordultak Putyinhoz, hogy állítsa le az ukrajnai háborút. A championat.com oldalon közzétett, és a sportági világszövetség, a FIDE Twitter-oldalán is megjelent dokumentumot 32-en írták alá, köztük az első számú orosz férfisakkozó, a tavaly világbajnoki döntőt vívott Jan Nyepomnyascsij és a gyorssakk női világbajnoka, Alekszandra Kosztyenyuk. A levélben többek között ez áll: „Ellenezzük a katonai akciókat Ukrajna területén, mielőbbi tűzszünetet és a konfliktus békés megoldását kérjük párbeszéd és diplomáciai tárgyalások útján. Elviselhetetlenül fájdalmas látni azt a katasztrófát, amely napjainkban népeinket éri.” Az aláírók állásfoglalása szerint „most az emberek élete, alapvető jogai és szabadsága, az emberi méltóság, országaink jelene és jövője a tét… Osztozunk a fájdalomban ukrán kollégáinkkal, és békére szólítunk fel. Mi a békéért vagyunk. Állítsd meg a háborút!” – áll az orosz sakkozók Putyinhoz intézett nyílt levelében.
