Egyre nehezebb helyzetben vannak az orosz erők Ukrajnában, Oroszország már a 15. hónapjában van a háromnaposnak tervezett háborújának – mondta Rob Bauer tengernagy, a NATO Katonai Bizottságának elnöke.
Bauer, a NATO Katonai Bizottságának ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: az Ukrajna elleni orosz agresszió az eddigi legnagyobb fenyegetést jelenti a szövetség biztonsága és a béke szempontjából. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, Moszkva ambíciói messze túlmutatnak a megtámadott ország határainál. Kijev katonai támogatásának folytatása ezért is elengedhetetlen, de nemcsak Ukrajna, nemcsak a NATO, hanem a világ egésze érdekében – mondta a tengernagy.
Christopher Cavoli tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka arról beszélt, hogy a NATO katonai hatóságai regionális terveket dolgoztak ki, amelyek leírják, hogy a szövetség hogyan fogja megvédeni tagországait két veszéllyel, Oroszország és a terrorista csoportok jelentette fenyegetéssel szemben.
A tervek a NATO haderejének új modelljét követelik meg, ami több magas készültségű csapat felállítását, valamint egy új haderőstruktúra kialakítását jelenti a NATO-műveletek végrehajtásához szükséges felszerelések és szervezetek számának és típusának meghatározására.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a nap folyamán korábban adott nyilatkozatában felvázolta a júliusi, Vilniusban tervezett NATO-csúcstalálkozó főbb prioritásait, amelyek célja – szavai szerint – a NATO elrettentési és védelmi képességének további erősítése.
„Jó irányba haladunk, de nem olyan gyorsan, mint ahogy azt a változó és veszélyes világ megköveteli” – fogalmazott. Ezzel összefüggésben Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy a tagállamok állam- és kormányfői támogatni fogják az új terveket, és megegyeznek a védelmi felszerelések gyártásának bővítéséről.
Csehország légelhárító rendszereket ad Ukrajnának
Csehország két KUB légelhárító rendszert szállít Ukrajnának a rendszerhez tartozó rakétákkal együtt – jelentette be Petr Pavel cseh államfő. A KUB légelhárító rendszerek szovjet gyártmányúak, amelyeket az ukránok tudnak kezelni – tette hozzá Petr Pavel. „Eljött az ideje azon elgondolkodni, hogy Csehország ne ajándékozzon-e L-159 típusú, cseh gyártmányú harcigépeket is Ukrajnának” – jegyezte meg. Emlékeztetett: Csehország már eddig is egyebek között mintegy száz harckocsit és nagyjából ugyanennyi más harcjárművet szállított Ukrajnának. Ukrajnának – fejtette ki a cseh elnök – a háború döntő szakaszára történő felkészülése jegyében légierőre is szüksége van. Szerinte a nyugati országok eddig visszafogottak voltak a harci gépek átadásában, és az sem mellékes, hogy a szükséges személyzet felkészítése nagyon időigényes, mert a gépek különféle titkos rendszerekkel is fel vannak szerelve. „A szövetség országai nem szeretnék, ha ezek a rendszerek orosz kézbe kerülnének” – szögezte le. Hozzátette: a tárgyalások a repülőgépek szállításáról folytatódnak, esetleg szóba jön a titkos rendszerek kiszerelése, és „az ukránok talán kaphatnak néhány F-16-os vadászgépet”.