Oroszország „magas árat” fizethet, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán.
Stoltenberg hangsúlyozta: az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. Szavai szerint a válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.
„Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában” – fogalmazott.
Kijelentette: Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak. Kifejtette, a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Megjegyezte: fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.
A tanácskozás első munkanapját záró sajtótájékoztatóján Stoltenberg elmondta: a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a szövetségnek kész tervekkel kell rendelkeznie, hogy bármilyen körülmények között képes legyen megvédeni a tagországokat minden lehetséges fenyegetéssel szemben.
Közölte: nem lehet semmi biztosat mondani Oroszország szándékairól, de a katonai erő szerinte „jelentős és szokatlan, indokolatlan és megmagyarázhatatlan koncentrációja” tapasztalható az ukrán határ közelében. Kijelentette, a NATO-nak a legrosszabbra kell felkészülnie, hiszen Oroszország európai országokkal, vagy az azokkal szomszédos államokkal szemben már alkalmazott katonai erőszakot.
„Fel kell készülnünk annak lehetőségére, hogy Oroszország ismételten katonai beavatkozást hajt végre. A legjobbat kell remélnünk, de a legrosszabbra kell felkészülnünk” – fogalmazott.
Emlékeztetett rá, hogy Oroszország a közelmúltban megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a katonai szövetség arra szólítja fel Moszkvát, hogy vonja vissza döntését, és ismételten vegyen részt a NATO-Oroszország Tanács munkájában a béke és biztonság érdekében. A katonai szövetség hisz abban, hogy a párbeszéd létfontosságú – tette hozzá Stoltenberg.
Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan. A legutóbbi stratégiai koncepciót 2010-ben fogadták el, és abban a dokumentumban nem szerepelt a Kína és az éghajlatváltozás jelentette kihívás.
Szijjártó: a problémákat párbeszéd útján kellene megoldani
Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Rigában. „Magyarország semmiképp sem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakításában” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez súlyosan sértené hazánk nemzetbiztonsági érdekeit. A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani” – mondta. Leszögezte, hogy Magyarország természetesen megérti azon államokat is, amelyek „történelmük folytán vagy földrajzi elhelyezkedésük miatt Oroszországra fenyegetésként tekintenek”. Magyarország mivel szövetségesként tekint rájuk, és ennek megfelelően is jár el, így a magyar honvédség immár kétszer részt vett a balti országok légterének ellenőrzésében, és erre a jövő év szeptembere és decembere között ismét sor fog kerülni — mondta a magyar külgazdasági és külügyminiszter.
