Új lendületet kell adni az atomfegyverek leszerelési folyamatának – jelentette ki a német külügyminiszter kedden Berlinben, hangsúlyozva, hogy Németország vezető szerepet vállal ebben.
Annalena Baerbock stockholmi látogatása előtt tett nyilatkozatában a tárca közleménye szerint kiemelte: az egész nemzetközi közösség közös felelőssége, hogy soha többé ne használjanak atomfegyvereket.
Baerbock kijelentette: az utóbbi években a leszerelés folyamata megakadt, és a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött orosz-amerikai INF-egyezmény, valamint a katonai létesítmények felett megfigyelő repüléseket engedélyező Nyitott Égbolt szerződés ellehetetlenülésével „a fegyverzetellenőrzési struktúra fontos elemei összeomlottak”.
Ezen változtatni kell, „a nukleáris leszerelésnek sürgősen új lendületre van szüksége”, és a napokban hivatalba lépett német szövetségi kormány elhatározta, hogy vezető szerepet vállal ebben – fejtette ki az atomfegyvereket és a nukleáris energia használatát 1980-as alapítása óta ellenző Zöldek politikusa.
Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi megállapodás, az 1970-ben hatályba lépett Atomsorompó-szerződés januárban New Yorkban kezdődő felülvizsgálati konferenciáján „konkrét megállapodásokat szeretnénk elérni”, amelyek révén a szerződés „gyakorlati érvényességre” tesz szert – mondta a német diplomácia vezetője.
Annalena Baerbock a svéd fővárosban részt vett az atomhatalmak arzenáljának leszerelését szolgáló úgynevezett stockholmi kezdeményezés miniszteri tanácskozásán, amelyet svéd kollégájával, Ann Lindével vezetett. A 2019-ben elindított kezdeményezés – amelyhez Svédország és Németország mellett még 14 állam, köztük Kanada, Japán és Spanyolország csatlakozott – a berlini vezetés szerint befolyásos tagjai révén nagyban hozzájárulhat a New York-i konferencia sikeréhez.
„Nem engedhetünk meg magunknak egy újabb felülvizsgálati konferenciát kézzelfogható eredmények nélkül” – idézték a tárca közleményében Annalena Baerbockot, aki kiemelte: a stockholmi kezdeményezés már ki is dolgozott javaslatokat arról, hogy miként lehet a leszerelés előmozdításával fokozatosan biztonságosabbá tenni a világot, a következő időszakban pedig arra összpontosítanak majd, hogy „végig is menjünk ezen az úton”.
Német hírportálok beszámolói szerint a külügyminiszter Stockholmban, a tanácskozás után tartott tájékoztatón arról is szólt, hogy a nukleáris leszerelésért folytatott küzdelem összefér azzal, hogy Németország a NATO tagjaként betartja az úgynevezett nukleáris részvétel elvét.
Mint mondta, a külpolitikai kérdéseket soha nem szabad „feketén-fehéren, vagy-vagy alapon” vizsgálni. Hangsúlyozta, hogy hazája soha nem volt, és soha nem is lesz atomhatalom, célja pedig a nukleáris fegyverek nélküli világ. A nukleáris részvétel elve azt jelenti, hogy a NATO elrettentő erejének fokozása érdekében az atomfegyverek használatába be kell vonni az észak-atlanti szövetség olyan tagországait is, amelyek nem tartoznak az atomhatalmak közé.
Német viszonylatban ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok haderejének Németországban telepített atomtölteteit ugyan amerikai katonák élesítenék, de a német légierő (Luftwaffe) Tornado típusú vadászbombázóival juttatnák célba. Az Egyesült Államok a nem hivatalos adatok szerint húsz atomtöltetet telepített a Luftwaffe egyik támaszpontján, a Rajna-vidék-Pfalz tartományi Büchelben.
