A horvát légvédelmi rendszer kiépítését sürgette Zoran Milanovic horvát államfő hétfőn, a horvát védelmi erők és a biztonsági hírszerző ügynökség vezetőivel tartott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. Andrej Plenkovic horvát kormányfő felkérte Franciaországot, hogy segítsen a horvát légtér védelmében.
Milanovic úgy vélte, most jött el az ideje annak, hogy gyorsan lépjenek, bár hozzátette: nem valószínű, hogy a Zágrábban lezuhant drónhoz hasonló eset még egyszer előfordulhat. Ennek ellenére – mint mondta – a döntést maguknak kell meghozniuk.
„A drón átrepült Magyarországon. Megtörtént. Ugyanakkor hiszünk abban, hogy ilyesmi nem fog még egyszer megismétlődni” – fogalmazott az államfő, hozzátéve, hogy kapcsolatban állnak a magyar féllel, de a történteken már nem lehet változtatni.
„Tanultunk ebből valamit, NATO-tagok vagyunk, de a saját biztonságunkról csak mi gondoskodhatunk” – hangsúlyozta. „Ez egy csúnya, veszélyes incidens volt” – mondta, és arra kért mindenkit, aki információval rendelkezik a vizsgálatról, hogy hallgasson róla.
Az államfő – hiába firtatták újságírók – nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, valóban volt-e bomba a lezuhant drónon. Erről vasárnap Mario Banozic védelmi miniszter tett bejelentést. A tárcavezető arról beszélt, hogy robbanószerkezet nyomaira, légibomba darabjaira bukkantak annak a lezuhant pilóta nélküli repülőgépnek a roncsai között, amelyet a becsapódás helyszínén, háromméteres kráterből emeltek ki.
Milanovic szerint felelőtlenek és veszélyesek az ilyen kijelentések.
A bombáról szóló hírek hitelességét több horvát katonai szakértő is megkérdőjelezte. Szerintük, ha valóban lett volna bomba a drónon, az sokkal nagyobb pusztítást okozott volna. Feltehetően az önmegsemmisítő rendszer aktiválódott, amikor kifogyott a robotrepülőgép üzemanyaga, hogy illetéktelenek ne férhessenek hozzá a rajta tárolt információkhoz – hangoztatták.
A pilóta nélküli repülőgép csütörtökön este 23 óra után néhány perccel, egy kollégium közelében zuhant le, és csapódott a földbe a horvát főváros területén, a Jarun tó térségében. A területet még aznap éjjel lezárták. Személyi sérülés nem történt, károk a környéken parkoló gépkocsikban keletkeztek.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint több NATO-tagország, így Magyarország légtere is érintett volt a drón repülésében. A szövetségesek szorosan együttműködnek a vizsgálatok során.
A horvát kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján közölte: a csütörtök este Zágrábban lezuhant drónon volt bomba, a további nyomozás pedig azt akarja kideríteni, hogy ki indította el a rakétát Horvátországba, tévedés, szabotázs vagy szándékosság volt-e mögötte.
Mindazonáltal hozzátette: az eset után beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, aki felajánlotta segítségét a horvát légtér védelmének biztosítása érdekében. „Március 12-én Horvátország felett már átrepült az E-2C Hawkeye korai előrejelző és légtérellenőrző repülőgép és ezt kedden is meg fogja tenni” – mondta Plenkovic.
Horvátország egyetlen vadászrepülő százada nyolc nagyjavításon átesett MiG-21 BIS harci és négy UM gyakorló repülőgépből áll. Jelenleg mindössze néhány repül közülük, és azok is csak minimális időt töltenek a levegőben. Ugyanakkor 2023-tól már ezek a gépek sem szállhatnak fel, mert műszaki érvényességi idejük lejár. A horvát kormány tavaly májusban döntött arról, hogy Franciaországtól tizenkét, Dassault Rafale F3R típusú, használt vadászgépet vásárol. Ezek egymás után, 2024-től érkeznek meg Horvátországba.
Putyin jóváhagyta, hogy külföldi önkénteseket szállítsanak a háborús övezetbe
Támogatásáról biztosította Putyin azt az elképzelést, hogy külföldi önkéntes harcosokat szállítsanak a háborús övezetekbe. Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói különböző országokból nyíltan toboroznak zsoldosokat, „semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját”. „Ezért, ha azt látjuk, hogy vannak emberek, akik önkéntes alapon akarnak odautazni és segíteni a Donyec-medencében élő embereknek, különösen ha ezt nem pénzért tennék, nos, akkor elébük kell mennünk és segítenünk kell őket abban, hogy eljussanak a háborús övezetbe” – mondta Putyin.
Szergej Sojgu védelmi miniszter a tanácskozáson azt mondta: több országból rengetegen jelentkeztek, a legtöbben a közel-keleti országokból valók: már több mint 16 ezer jelentkező van. Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy folyamatosan érkeznek NATO-egységek Oroszország nyugati határai közelébe, a jelek szerint hosszú távú berendezkedés céljából, miközben, mint mondta, a szövetséget „abszolút semmi sem fenyegeti”. (Persze! Néhány hete még Ukrajna megtámadásának szándékát is tagadták… A -szerk- megj.)
