Az orosz gazdaság húsz-harminc évet eshet vissza, és Putyin a saját rezsimjét sodorta veszélybe Ukrajna megtámadásával – mondta az AFP hírügynökségnek adott interjúban Szergej Gurijev közgazdász, az orosz kormány volt gazdasági tanácsadója.
„Putyinnak sikerült romba döntenie az orosz gazdaságot néhány hét alatt” – jelentette ki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) korábbi vezető közgazdásza, aki jelenleg a párizsi Science Po politikatudományi egyetem oktatója. Úgy vélte, a nyugati szankciók miatt „hatalmas recesszió” következik Oroszországban, és az ország „várhatóan” fizetésképtelenné válik.
Az ötven éves Gurijev a 2010-es évek elején az orosz kormány egyik tanácsadója volt, részt vett az orosz Szberbank vezetésében, és számos, Putyin elnök politikáját bíráló írást jelentetett meg a hazai és a nemzetközi sajtóban, ami miatt egyre inkább veszélyben érezte magát a hazájában, ezért 2013-ban Franciaországba emigrált.
Gurijev szerint „az elmúlt nyolc évben az orosz gazdaság stagnált. De amivel most néz szembe, az az orosz gazdaságot húsz-harminc évvel fogja visszavetni a háztartások bevételeit és a gazdaság struktúráját illetően”. „Nehéz elképzelni hány évre van szükség, hogy a 2021-es GDP szintjére érjünk vissza” – mondta a közgazdász, aki szerint az orosz gazdasági helyzet „egy tragédia, még ha nem is hasonlítható az ukrajnai drámához, de azért ez is egy tragédia”.
Putyin a közgazdász szerint „lerövidítette a rezsimje várható életkorát” az Ukrajna ellen „rosszul kiszámított” támadással. Úgy látja, hogy Putyin „rosszul tájékozott, túlbecsüli az orosz hadsereg erejét, és alábecsüli az ukránok eltökéltségét a harcra, és a nyugatiak egységét is alábecsüli”.
Az orosz szakember szerint nagyon nehéz számszerűsíteni az Oroszország elleni szankciók hatásait. Emlékeztetett arra, hogy az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő az elmúlt napokban az orosz GDP 6,2 százalékos zsugorodását jelezte az idei évre, de a közgazdász szerint a „sokk ennél nagyobb is lehet”.
„Teljesen ismeretlen területen járunk. Oroszország integrálódott a világ gazdasági rendszerébe. Ha leválasztjuk róla, sok minden összetörik. Nem tudni, hogyan fog működni a gazdaság a tajvani félvezetők nélkül vagy az oroszországi Boeing és Airbus repülőgépek karbantartása nélkül” – fogalmazott. „Sok vállalkozó számára az élete projektje megy tönkre” a rubel összeomlása és a számos tehetség távozása miatt – tette hozzá.
„Képzeljük el, hogy húsz-harminc év alatt felépített valaki egy vállalkozást. És most hirtelen nem fér hozzá a partnereihez, nem kap több hitelt a banktól, a kamatok húsz százalék fölé emelkednek, lehetetlenné válik exportálni vagy befektetni” – magyarázta.
Véleménye szerint ugyanakkor nem szabad lassítani a szankciókat, de úgy véli, hogy „amennyiben a szankciók célja Putyin háborújának megfékezése, akkor Európának nem lesz más választása, mint nem vásárolni több orosz olajat”. Miután több uniós tagállam is elzárkózik az orosz gázimport leállításától hiszen gázellátásuk nagy mértében az orosz gáztól függ, a közgazdász szerint az olajembargó mérhetne jelentős csapást azokra a forrásokra, amelyekből Moszkva finanszírozza a háborút.
„Ha minden nyugati ország csatlakozik ehhez a kezdeményezéshez, az Kínát is arra ösztönözheti, hogy kövesse őket az olajembargóban, és megfossza Putyint a forrásaitól a brutális háborúja folytatásához” — mondta az orosz közgazdász.
Moszkva szankcionálta Bident és Blinkent
Oroszország szankciókat vezetett be az amerikai vezetés tagjai és a velük kapcsolatban álló személyek, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen – közölte kedden az orosz külügyminisztérium. Az orosz diplomáciai tárca honlapján közzétett 13 fős „feketelistán” szerepel még Lloyd Austin védelmi miniszter, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója, Mark Milley, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke, Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője, Daleep Singh helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó, Samantha Power, az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének igazgatója, Hunter Biden, az amerikai elnök fia, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter és volt demokrata párti elnökjelölt, Adewale Adeyemo, a pénzügyminiszter első helyettese és Reta Jo Lewis, az amerikai Export-Import Bank elnöke és igazgatótanácsának elnöke. A közlemény szerint ugyanakkor Oroszország nem utasítja vissza a hivatalos kapcsolatok fenntartását, ha azok nemzeti érdekeit szolgálják, és szükség esetén megoldja majd a feketelistán szereplő személyek státusából eredő problémákat magas szintű kapcsolatfelvétel szervezése céljából. Ugyancsak ellenintézkedésént, Moszkva Kanadával kapcsolatban egy 313 személy, köztük Justin Trudeau miniszterelnök, valamint Melanie Joly külügyminiszter és Anita Anand védelmi miniszter nevét tartalmazó szankciós listát hozott nyilvánosságra.
