Az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését, valamint az oligarchák nyilvános nemzetközi „nyilvántartásba vételét” szorgalmazta Mario Draghi közgazdász-miniszterelnök a parlamenti felszólalásában, amelyben a pártok támogatását kérte Ukrajna katonai megsegítéséhez.
Draghi bejelentette, hogy „szükség esetén Olaszország kész további szigorító intézkedésekre”. Elsők között említette az oligarchákkal szembeni lépéseket egy „nyilvános nemzetközi regiszter” létrehozásával, amely a tízmillió euró feletti vagyonnal rendelkezők neveit tartalmazná.
Draghi, aki az Európai Központi Bank (EKB) elnöke is volt, az Orosz Központi Bankra gyakorolt nyomás növelését szorgalmazta, valamint azt, hogy a svájci székhelyű Nemzetközi Fizetési Bank vegyen részt a Moszkva elleni szankciókban. Ezzel egy időben elengedhetetlennek nevezte a Moszkvával folyó párbeszéd fenntartását.
„Nem csak egy szabad és szuverén állam megtámadásáról van szó, hanem a szabadság és demokrácia, valamint az általunk épített nemzetközi rend elleni támadásról” – jelentette ki Draghi. Úgy vélte, Oroszország „előre eltervezett és indokolatlan agressziója” a szomszédos ország ellen több mint nyolcvan évvel repítette vissza az európai történelmet.
A kormány és az egész olasz nép szolidaritását fejezte ki az ukrán elnöknek, kormánynak és népnek, valamint annak a több mint 230 ezer ukránnak, aki Olaszországban él és dolgozik. Példamutatónak nevezte az Oroszországban a háború ellen tüntetők bátorságát.
Draghi bejelentette a minimális létszámra csökkentett, olasz diplomáciai képviselet Kijevből Lvivbe történő átköltöztetését, valamint távozásra szólította fel az Ukrajnában tartózkodó 2300 olaszt. Emlékeztetett arra, hogy Róma eddig 110 millió euróval támogatta a kijevi hatóságokat, tízmillió euró azonnali segélyt különített el az Olaszországba érkező első ukrán menekültek segítésére, és a római kabinet egymillió eurót juttatott a Nemzetközi Vöröskeresztnek is.
Draghi elmondta, hogy a NATO keretében szolgáló olasz flotta „már tengeren van”, Lettországban 239 olasz katona van jelen, Romániában megduplázzák a NATO kötelékében szolgáló olasz kontingens létszámát, valamint Róma további 3400 katonával tudja támogatni szövetségeseit.
„Ha egy nép katonai támadással szemben védekezik, és segítséget kér demokráciáinktól, akkor arra nem lehet puszta bátorítással válaszolni” – jelentette ki Draghi, emlékeztetve, hogy a kormány igennel válaszolt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérésére, és kész „fegyvereket, katonai felszerelést és járműveket szállítani Ukrajnába”.
„Az orosz invázió nem csak Ukrajnát érinti (…) Nem fordíthatjuk el tekintetüket” – jelentette ki a miniszterelnök. Majd azt hangsúlyozta: „nem engedhetjük meg, hogy Európában visszatérjünk oda, hogy a határokat erővel húzzák meg”.
Draghi nyugalomra szólította fel Olaszországot, hangoztatva, hogy a hatóságok minden intézkedést megtesznek az esetleges biztonsági, gazdasági és energetikai vészhelyzet elkerülésére.
Emlékeztetett arra, hogy Olaszország a gázfogyasztása 95 százalékát importálja, s több mint negyven százalékot Oroszországból. Jelenleg 2,5 milliárd köbméter tartaléka van az országnak, és közeledik a meleg idő: „rövid távon az Oroszországból érkező gáz teljes leállítása (..) sem járna komoly gonddal” – állapította meg az olasz kormányfő. De hozzátette: az év második, hidegebb felében azonban „komplikáltabbá válhat a helyzet”.
A nyugat újabb szankciókat terveznek Moszkva ellen
A nyugat és szövetségeseik készek újabb szankciókról dönteni Oroszországgal szemben – jelentette be a francia elnöki hivatal a francia, az amerikai, a brit, a kanadai, a német, az olasz, a japán, a lengyel és a román vezetők videókonferenciáját követően. Az egyeztetésen részt vettek az Európai Unió és a NATO vezetői is. „Újabb szankciók lesznek, ez prioritás, és azokról a következő napokban döntés születhet, miután sürgős, hogy az (Ukrajna ellen indított) háború árát megemeljük Vlagyimir Putyin orosz elnök számára” – közölte az Elysée-palota.
