Újabb fegyverszállítmányt kaphat Németországtól az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadsereg – jelentették német hírportálok.
A szállítmány 2700 Strela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. A leginkább helikopterek elleni bevetésre alkalmas fegyverek az egykori NDK hadseregének készletéből származnak. A szövetségi gazdasági minisztérium már hozzá is járult kivitelükhöz.
A kormány az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek.
Az első szállítmány ezer páncéltörő fegyverből és ötszáz Stinger légvédelmi rakétából áll. Christine Lambrecht védelmi miniszter egy hétfőn – február 28-án – reggel tett nyilatkozatában azt mondta, hogy a támogatás megérkezése Ukrajnába „nem napok, hanem órák kérdése”.
A kormány ahhoz is hozzájárult, hogy Hollandia továbbexportáljon Ukrajnába 400 német gyártmányú páncéltörő fegyvert, Észtország pedig átadjon Ukrajnának az egykori NDK hadseregének készletéből kilenc D-30 típusú vontatott tarackágyút a hozzájuk tartozó lőszerrel.
A berlini vezetés az invázió első napjaiban azt is elhatározta, hogy felállítanak egy százmilliárd eurós (38 000 milliárd forint) pénzügyi alapot az ország védelmi képességeinek fejlesztésére, és ezenfelül minden évben a hazai össztermék (GDP) két százalékát meghaladó összeget fordítanak védelemre.
Az ukrajnai fegyverszállítás beindítása és a nagyarányú – a NATO-tagoktól elvárt, GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést meghaladó mértékű – haderőfejlesztés irányváltás a hidegháború vége óta követett német politikában. A kormány indoklása szerint mindkettő elkerülhetetlen, mert az Ukrajna elleni orosz invázió fordulópont az európai történelemben, és az új korszakban új politika szükséges az ország, a szabadság és a demokrácia megvédéséhez.
Nem tartják meg a „szolnoki csatát”, az ország egyik legnagyobb létszámú hadijátékát március 5-én – jelentette be Szolnok polgármestere. Szalay Ferenc a döntést azzal indokolta, hogy ebben a helyzetben, amikor Szolnoktól pár száz kilométerre az emberek élete a tét, amikor menekültek tízezrei lépik át naponta a magyar határt, nem tarthatnak meg egy hadijátékot, amely bár „szelíd formában”, de mégis a harcról szól. Hozzátette, bíznak abban, hogy egy év múlva már méltó módon emlékezhetnek meg az 1849-es szabadságharc egyik kulcsfontosságú ütközetéről. „Most a béke és a fegyvermentesség mellett döntöttünk!”- fogalmazott.
