A NATO és Európai Unió bebizonyította egységét és eltökéltségét, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig nem számolt ezzel, amikor elkezdte valóra váltani nagyhatalmi fantáziáit – jelentette ki Christine Lambrecht német védelmi miniszter szerdán a kelet-romániai Kogalniceanu légi támaszponton, ahol román kollégája, Vasile Dincu társaságában felkereste a NATO-parancsnokság alatt szolgáló német katonákat.
„Putyin brutálisan megtámadta Ukrajnát, elfogadva, hogy a háború miatt lesznek szenvedő, erőszaknak kitett, menekülő, otthonaikat elhagyni kényszerülő emberek” – idézte a német minisztert az Agerpres hírügynökség. Lambrecht elismeréssel beszélt a szabadságért, a békéért, a demokráciáért harcoló ukránokról és azt mondta: konkrét intézkedésekkel kell a NATO-n belüli együttműködésről tanúságot tenni, ezért kereste fel a Romániában állomásozó német katonákat.
A román védelmi miniszter az észak-atlanti szövetség lényegének nevezte azt, hogy Németország hozzájárul Románia védelméhez és a NATO keleti szárnyának megerősítéséhez, amikor a Oroszország barbár támadása az egész európai biztonságot veszélyezteti. Dincu leszögezte: Románia teljes mértékben egyetért azzal az – Olaf Scholz német kancellár által megfogalmazott – elvvel, hogy az „az erő alkalmazását nem lehet politikai eszközként elfogadni”. Szerinte csak a párbeszédhez és diplomáciához történő visszatérés, a nemzetközi jog és a szuverén nemzetek területi integritásának tiszteletben tartása hozhat megoldást a válságra.
Németország jelenleg hat Eurofighter Typhoon vadászgéppel és az ezeket kiszolgáló 75 katonával vesz részt a román légtérvédelmi járőrszolgálatban. A román védelmi minisztérium keddi közlése szerint Olaszország is újabb négy Typnoont vezényelt át a Kogalniceanu támaszpontra, így már nyolc harci géppel vesz részt a közös járőrszolgálatban.
Közben folyamatosan érkezik a szárazföldi csapaterősítés is Romániába, ahol a NATO egy új, francia parancsnokság alatt működő állandó harccsoport létrehozásával erősíti a keleti szárny védelmét. A hivatalos bejelentések szerint ebben ötszáz francia és háromszáz belga katona vesz részt. A Digi24 hírtelevízió úgy értesült, hogy Portugália 174 katonát küld Romániába.
Közben megérkezett az első két ukrán sebesült a galaci katonai kórházba, miután a bukaresti kormány vasárnap egészségügyi ellátást ajánlott fel az ukrajnai háború sebesültjei számára. A Mediafax hírügynökség szerint egy negyvenéves nőről és egy húszéves férfiről van szó, mindkettőjüket lőtt sebbel ápolják, megoperálták őket, állapotuk stabil. A sebesülteket a galaci közúti határátkelőnél vette át a román rohammentő-szolgálat.
A román folyamhajózási hatóság szerdán elővigyázatosságból kitiltotta a polgári hajózást a Duna-delta Ukrajnával határos Kilija-ágán, miután előző nap bombatalálat érte a román határtól alig 15 kilométernyire lévő, ukrajnai Ismail katonai bázisát.
Lezuhant szerda este a román légierő egy MiG-21 Lancer típusú vadászgépe a Fekete-tenger partvidékén, Konstanca megyében, nem sokkal később pedig a keresésére küldött IAR 330 Puma helikopter is lezuhant, és a fedélzetén lévő öt katona meghalt. A román védelmi minisztérium (MAPN) közlése szerint a Mihail Kogalniceanu légi támaszpontról helyi idő szerint 19 óra 50 perckor felszállt vadászrepülőgép nem sokkal 20 óra után tűnt el a radarról, és feltételezhetően lezuhant. A bázisról a román légierő IAR 330 Puma helikoptere indult az esetlegesen katapultált pilóta keresésére, fedélzetén öt katonával. A helikopter 20 óra 44 perckor tűnt el a radar képernyőjéről miután a pilóta azt jelentette, hogy az időjárási viszonyok kedvezőtlenek, és parancsot kapott, hogy térjen vissza a támaszpontra. Constantin Spinu, a MAPN szóvivője később közölte: megtalálták a lezuhant helikopter roncsait 11 kilométernyire a Kogalniceanu támaszponttól. A szóvivő megerősítette, hogy a fedélzeten lévő katonák egyike sem élte túl a balesetet. A vadászrepülő roncsainak és pilótájának felkutatására földi keresőegységek indultak.
Scholz: a nemzetközi szankciók működnek
Az Ukrajna lerohanásáért Oroszországot sújtó szankciók működnek, s a jelenlegi helyzetben nem lesz külső katonai beavatkozás – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár jeruzsálemi látogatásán szerdán, Naftali Bennett izraeli kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján. „A szankciók hatásosak, s erőfeszítések folynak a háború befejezésére” – mondta a német kormányfő az ukrajnai háborúról Jeruzsálemben az újságíróknak.
Bennett: Izrael Ukrajna népe mellett áll
„Izrael Ukrajna népe mellett áll, rengeteg humanitárius felszerelést küldtünk”- hangsúlyozta az izraeli kormányfő. Kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Izrael miért nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat: „Precíz és felelősségteljes politikánk van, melynek célja az ukrán nép megsegítése. Mindent megteszünk, amit csak tudunk” – felelte a sajtó szerint Oroszország szíriai katonai jelenléte miatt óvatosan fogalmazó miniszterelnök. „Szörnyűek az ukrajnai hírek. Tele vagyunk aggodalommal a konfliktus alakulása miatt, s mindent el kell követni a helyzet megváltoztatásáért” – mondta Scholz. „Már most is látjuk a menekültek számát, sokan érkeznek Európába, és ez még növekedni fog. Erőfeszítéseket teszünk a háború befejezésére, béketárgyalások folytatására. A harcok minden egyes napja rombolja az infrastruktúrát, kioltja civilek és katonák életét mindkét oldalon, és ezt meg kell akadályozni”- tette hozzá.