Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.
Az orosz erők által körbezárt és csaknem teljesen megszállt Mariupollal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás nem lehet Oroszországgal, ha hadserege megöli a kikötővárosban maradt ukrán katonákat és civileket, miközben szabadon is engedhetné őket.
„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.
Kifejtette, hogy Ukrajna a háború mielőbbi megnyerésére, területi integritásának és a megsemmisült vagyon helyreállítására törekszik, egyebek mellett az Oroszországtól elkobzott pénzeszközök segítségével.
Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek. „Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon. Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.
Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz erőkkel. Szavai szerint 41 ukrán – köztük 28 katona és 13 civil – térhetett haza. Arról nem szólt, hogy cserébe értük hány orosz foglyot engedtek el. Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.
