A Nyugatnak biztonsági garanciákat kell adnia Oroszországnak, most azonnal, ahelyett, hogy tőlünk követelne ilyeneket – jelentette ki Vlagyimir Putyin hagyományos év végi sajtótájékoztatóján.
„Cselekedeteink nem a tárgyalások menetén múlnak, hanem az orosz nemzetbiztonságnak adott feltétlen garanciákon. Egyértelművé tettük, hogy a NATO keleti bővítése elfogadhatatlan” – hangoztatta.
„Mi vagyunk azok, akik rakétákat telepítünk az amerikai határok mellé? Nem! Az Egyesült Államok jött a rakétáival a házunk küszöbére. Hogyan reagálnának az amerikaiak, ha mi telepítettünk volna rakétákat a Kanadával vagy Mexikóval közös határukra?” – kérdezte az elnök.
Nehezményezte, hogy a nyugati országok „becsapták” Moszkvát, amikor azt ígérték neki, hogy az észak-atlanti szövetség egyetlen hüvelyknyit sem terjeszkedik Kelet felé. Rámutatott, hogy már öt hulláma volt a bővítésnek és rakétarendszerek jelentek meg román és lengyel földön.
„Oroszország túl nagynak tűnik a Nyugat számára, csak ez lehet a magyarázata a rá nehezedő állandó nyomásnak” – vélekedett Putyin.
Az orosz elnök elmondta, hogy eddig egészében pozitív, tárgyalási készségre utaló amerikai reagálások érkeztek a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokra. (Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán közölte, hogy januárban Genfben megkezdődhetnek az orosz-amerikai szakértői tárgyalások.)
Putyin a sajtótájékoztatón azt mondta: Oroszországban az a benyomás alakult ki, hogy Ukrajnában egy harmadik hadművelet van előkészületben a Donyec-medence ellen. Mint mondta, Oroszországot eközben arra figyelmeztetik, hogy ne avatkozzon be, de Moszkvának reagálnia kell, mert nemzetbiztonsága okán folyamatosan nyomon kell követnie az ukrajnai helyzetet.
Ismételten azzal vádolta meg a kijevi vezetést, hogy nem teljesíti a délkelet-ukrajnai rendezésről szóló minszki megállapodásokat, amelyek végrehajtása a rendezés egyetlen lehetséges útja.
Elmondása szerint Oroszország és a Krím „újraegyesítése” nem szerepelt a napirenden az Ukrajnában Viktor Janukovics elnök ellen 2014-ben elkövetett „államcsíny” előtt. Janukovics pedig az ellenzék minden követelését elfogadta, három uniós ország kezessége mellett – emlékeztetett. Mint fogalmazott, az ukrán állam létrehozásakor a bolsevikok történelmi orosz területeket „nyomtak bele” Ukrajnába, átadva neki a Donyec-medencét is.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Olaszország szerepet játszhat az orosz-uniós viszony normalizálásában és Moszkvának a NATO-val folytatandó tárgyalásain is.
Hangsúlyozta, hogy nem a Gazprom felelős az európai gázárak meredek emelkedéséért és hogy az orosz gázipari vállalat 12-20 százalékkal túlteljesítette a hatályos szerződésekben vállalt szállítási kötelezettségeit. Ezeknek pedig prioritásuk van a spotpiacok ellátásával szemben. Rámutatott, hogy azok az országok, amelyek hosszú távra szerződtek, mint például Németország, most sokkal alacsonyabb árakat élveznek, és így másoknak – Putyin szerint Ukrajnának – nyereségesen tudnak gázt eladni.
Kínáról szólva egyebek között elmondta, hogy hazája együttműködik a kelet-ázsiai nagyhatalommal a biztonság területén, egyebek között a csúcstechnológiájú fegyverek közös fejlesztésében, az űrkutatásban, valamint a repülőgép- és helikoptergyártásban is. Az orosz és a kínai fegyveres erők közös gyakorlatokat tartanak, közösen vesznek részt nemzetközi katonai játékokban, valamint tengeri és légi járőrözésben – tette hozzá.
Putyin szerint a két ország „abszolút átfogó, stratégiai jellegű partnerséget” alakított ki, amely komoly stabilizáló tényező a nemzetközi színtéren.
Az orosz elnök kifejtette: elfogadhatatlan és hibás döntés a pekingi olimpiának az Egyesült Államok által kezdeményezett diplomáciai bojkottja, amelynek célja, szerinte, Kína fejlődésének feltartóztatása. Úgy vélekedett, hogy a kínai gazdaság mindenképpen az első lesz a világon.
Az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus mérgezési ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy Oroszország a jogsegélykérelmére külföldről nem kapott semmilyen bizonyítékot, amely megerősítette volna a merénylet vádját. Putyin azt állította, hogy Navalnij köztörvényes bűncselekményeket követett el, politikai tevékenység mögé bújva.
A jogi és magánszemélyek idegen ügynöknek minősítéséről szólva emlékeztetett arra, hogy erről rendelkező törvényt elsőként az Egyesült Államokban, a harmincas években fogadtak el. Mint mondta, ezek aránya Oroszországban éppen ugyanakkora, mint a tengerentúlon. A különbség szerinte annyi, hogy Oroszországban nem tiltják az idegen ügynökök tevékenységét, az amerikai jogrend szerint pedig ezért a tevékenységért szabadságvesztés is kiszabható.
Egyebek között arról is szólt, hogy Oroszországnak meg kell védelmeznie hagyományos értékeit a kívülről jövő „gender-obskurantizmussal” szemben. Arra figyelmeztetett, hogy a női sport meg fog szűnni, ha engedélyezik a magukat nőnek azonosító férfiak részvételét a versenyben.
„Én annak a hagyományos megközelítésnek a híve vagyok, amely szerint a nő az nő, a férfi pedig férfi. Az anya az anya, az apa pedig apa. És remélem, hogy társadalmunkban megvan a belső morális védelem, amelyet az Oroszországi Föderáció felekezetei diktálnak” – fogalmazott.
Hangot adott meggyőződésének, hogy Mohamed próféta gyalázása, valamint a náci bűnösök fotóinak a második világháborús hősök portréi közé vegyítése nem tekinthető a művészi szabadság gyakorlásának.
Putyin immár 17. alkalommal tartott évzáró sajtótájékoztatót. Ezúttal csaknem négy órán át válaszolt a kérdésekre. A járványhelyzet miatt a moszkvai Manézsba akkreditált újságírók számát félezerre korlátozták.
