A második világháborús bűnösök közül túl keveset vontak felelősségre – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német elnök a lengyel fővárosban a varsói gettófelkelés 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen.
A varsói gettó hőseinek emlékművénél rendezett megemlékezésen a német elnök tiszteletét fejezte ki a zsidó felkelők emléke előtt. Úgy fogalmazott: mély szégyennel töltik el azok a bűntettek, amelyeket a náci németek Lengyelországban, a varsói gettóban elkövettek.
Steinmeier szerint e bűntetteknek több helyet kellene szentelni a történelmi emlékezetben. „Mi németek tudatában vagyunk felelősségünknek, a túlélők és a halottak által ránk hagyott missziónak” – jelentette ki az elnök. Hozzátette: a németek elfogadják ezt a missziót, a saját történelmük iránti felelősségük „vég nélküli”.
A náci németek pontosan kitervelték és végrehajtották a holokausztot, és az európai, a varsói zsidókat „oly kegyetlen és embertelen módon üldözték, gyilkolták, hogy nem találunk rá szavakat” – mondta a német elnök. Hozzátette: a háború után túl kevés elkövetőt vontak felelősségre.
Mint hangsúlyozta: a történelemből levonandó legfontosabb tanulság a „soha többé”. Ebben az összefüggésben az ukrajnai háborúra utalt, úgy ítélve meg: Vlagyimir Putyin orosz elnök a nemzetközi joggal összeférhetetlen agressziót követett el, és ezzel lerombolta az európai rend és biztonság alapjait. A szabadságot és a függetlenséget ki kell vívni, meg kell védeni – fogalmazott.
Steinmeier hálájáról és alázatáról beszélt annak kapcsán, hogy első német államfőként vehet részt a gettófelkelés évfordulóján rendezett megemlékezésen. Fontosnak nevezte, hogy a rendezvényen Jichák Hercog izraeli és Andrzej Duda lengyel elnök társaságában lehet jelen.
Jichák Hercog felidézte beszédében, hogy a varsói gettóban „elszánt lengyel zsidók csoportja” szállt szembe a német túlerővel. A felkelést kevesen élték túl, de „a hősök vérével megszentelt földön győzött az emberi szellem”. A gettó lakosai megőrizték emberi erkölcsüket, egymásért viselt felelősségüket, az emberiességbe, a felebaráti szeretetbe vetett hitüket – húzta alá az izraeli elnök.
Hozzátette: a zsidók nem maradtak magukra a nácikkal szembeni harcban, „minden államban akadtak Világ Igazai, a helyi ellenállás tagjai, közöttük természetesen lengyelek is”. Hercog szerint a holokauszt emlékezete „nem posztmodern és nem relatív”, hiszen valóban létezett „az igazi gonosz” a nácik és segítőik személyében, és létezett „a tiszta jó” is, amelyet az áldozatok és a harcosok testesítettek meg.
Hercog hangsúlyozta: a Lengyelországot és sok más országot ért háborús megsemmisítés alapját képezi a Lengyelország és Izrael közötti „fontos párbeszédnek”, a két nemzet közötti barátság elmélyítésének.
Andrzej Duda lengyel elnök felszólalásában a bátorság és az elszántság jelképének nevezte a gettófelkelést. Felidézte: annak túlélői közül többen később a lengyel honfitársaikkal együtt az 1944-es varsói felkelésben harcoltak a német megszállók ellen.
A varsói gettófelkelés a zsidók legnagyobb fegyveres ellenállási akciója volt a második világháború során. A németek 1943. április 19-ére tervezték a varsói gettó végső felszámolásának kezdetét. Az akciót megelőzően a gettóban felkelés tört ki, amelyben mintegy 14 ezren haltak meg, a városrészt a németek földig rombolták.
