Egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a párizsi büntetőbíróság pénteken Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, amiért három évvel ezelőtt egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve, majd elbocsátása után jogosulatlanul használt diplomata útleveleket.
Az elnöki hivatal korábbi alkalmazottjának nem kell börtönbe vonulnia: az egy év letöltendő szabadságvesztést elektromos nyomkövető viselésének kötelezettségével az otthonában kell töltenie. Benallát a bíróság mellékbüntetésként öt évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és tíz évre a fegyverviseléstől, bevonták valamennyi fegyverét.
Az elnöki munkatárs ellen, aki jelenleg a magánszektorban biztonsági tanácsadóként dolgozik, eredetileg azért indult eljárás, mert 2018. május 1-én egy diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott. A férfit a Le Monde című francia napilap azonosította az általa 2018. július 18-án közzétett felvételen. Az elnöki hivatal állítása szerint Benalla csak megfigyelőként vett részt a tüntetésen, de a botrány hatására elbocsátották tisztségéből.
Az államfő 30 éves volt bizalmi emberéről utóbb kiderült, hogy a bántalmazást követő elbocsátása után 23 alkalommal használta diplomata útleveleit, amelyeket be kellett volna szolgáltatnia.
„Ön a köztársasági elnökhöz fűződő állítólagos jó viszonyra hivatkozva visszaélt a tényleges hatalmával. Elárulta a kinevezésével járó bizalmat” – fogalmazott a bíróság elnöke az ítélethirdetéskor. Kiemelte, hogy Benallát a munkaköre példamutatásra és szigorra kötelezte volna, ő viszont elfogadhatatlan módon viselkedett. A bírónő úgy látta, hogy a vádlott önhatalmúnak és büntethetetlennek gondolta magát, amikor elbocsátása után jogosultatlanul használta a diplomata útleveleit, és feletesse aláírását ráhamisította egy dokumentumra annak érdekében, hogy 2017-ben törvénytelen módon fegyverviselési engedélyt kapjon.
„Nem vagyok angyal, nem szabályszerűen végzem a dolgokat. Ettől lennék bűnöző?” – kérdezte Benalla még az ítélethirdetés előtt az utolsó szó jogán.
A védelem – amely szerint a médiaőrület ördögként festette le az ügyfelét – a diplomata útlevelek jogosulatlan használatán kívül, amelyet elismert Benalla, felmentést kért.
A három évvel ezelőtt kirobbant Benalla-ügy hónapokon át volt a francia média első számú témája, Emmanuel Macron elnökségének egyik legjelentősebb botrányává vált, és különböző fejleményeivel jelentősen megnehezítette a kormány munkáját. Az ellenzék államügynek minősítette a történteket, az elnöki hivatal „amatőrizmusára” irányítva a figyelmet, a kormányzat viszont Benalla egyéni személyi kisiklásának tekintette a történteket.
A francia szenátus jogi bizottságával párhuzamosan – amely negyven embert hallgatott meg a Benalla-ügyben – 12 különböző vádpontban ítélték el az elnök volt biztonsági főnökét. Felelnie kellett a tüntetésen rögzített bántalmazás miatt, amiért „csoportosan elkövetett szándékos erőszakkal” vádolták. Benalla a perben tagadta a vádat, azt állítva, hogy „szabálysértést elkövető embereket” állított elő, és ez szerinte „állampolgári reakció” volt a részéről. A két diplomata útlevél jogosulatlan használatára, valamint a volt szolgálati útlevelével kapcsolatos hamisításra sem tudott magyarázatot adni.
