A holland legfelsőbb bíróság helybenhagyta azt a 2021-es határozatot, mely szerint az ukrán államnak kell visszaszolgáltatni azokat a műtárgyakat, köztük nagyértékű aranykincseket, amelyeket bő kilenc évvel ezelőtt egy holland múzeum kölcsönzött ki a Krím félsziget múzeumaiból, de a félsziget orosz elcsatolása miatt tulajdonjoguk vitatottá vált.
Az NL Times című angol nyelvű holland hírportál szerint a műkincseket öt ukrán – közöttük négy krími – múzeumtól 2014 elején kölcsönözte ki az amszterdami Allard Pierson Múzeum A Krím: a Fekete-tenger aranya és titkai című kiállításhoz. Oroszország 2014 tavaszán viszont bekebelezte a félszigetet, így a holland múzeum néhány nappal a kiállítás bezárása előtt úgy döntött, hogy nem adja vissza az értékes aranytárgyakból álló gyűjteményt. Az intézmény úgy ítélte meg, hogy ha a két állam közül valamelyiknek visszaadná a műtárgyakat, ez azzal a kockázattal járna, hogy a másik magának követelhetné őket.
Az orosz fennhatóság alá került krími múzeumok többször emlékeztették a hollandokat szerződésben vállalt visszaszolgáltatási kötelezettségükre, de Kijev is magának követelte a tárgyakat mint állami tulajdont. A holland múzeum bírósághoz fordult a jogvita eldöntésére.
A holland fellebbviteli bíróság 2021. októberi határozata szerint Ukrajna nemzeti kulturális érdekei felülmúlják a krími múzeumok érdekeit. Az Allard Pierson Múzeum a döntés értelmében a műkincseket nem köteles visszaadni a krími múzeumoknak, az ukrán államnak az úgynevezett múzeumi törvényen alapuló jogai ugyanis elsőbbséget élveznek.
A holland hírportál tájékoztatása szerint a krími múzeumok fellebbezést nyújtottak be a holland legfelsőbb bírósághoz, véleményük szerint ugyanis az ítélet megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogra vonatkozó cikkét. Azzal is érveltek, hogy a fellebbviteli bíróság önkényesen részesítette előnyben Ukrajnát azzal, hogy döntését az ukrán múzeumokról szóló törvényre alapozta.
A hírportál az ítéletet ismertetve közölte, a holland legfelsőbb bíróság szerint Ukrajnának jogos érdeke fűződik a kulturális öröksége védelméhez, továbbá a kincsek visszaszolgáltatása Ukrajnának ideiglenes intézkedés, nevezetesen a Krím helyzetének stabilizálásáig érvényes.
A legfelsőbb bíróság azt is megállapította, hogy a fellebbviteli bíróság korábbi ítéletében helyesen alkalmazta a vonatkozó törvényi normákat és szabályokat, amikor az ukrán múzeumokról szóló törvényt részesítette előnyben a vizsgálat során. A döntés „megfelelő egyensúlyt képvisel a krími múzeumok jogainak megsértése és az ukrán államnak a kulturális örökség védelméhez fűződő érdeke között” – idézte a bíróság döntését a hírportál.
Az Allard Pierson Múzeumnak át kell adnia a műkincseket Ukrajnának – mondta ki végezetül a holland legfelsőbb bíróság. További fellebbezésnek nincs helye, a megerősítő határozat lezárta a kilenc éve húzódó vitát – tették hozzá.
A 2014-ben rendezett hollandiai tárlat mintegy száz, a Fekete-tenger partján talált, Kr.e. 6. és 2. század közötti időszakból származó tárgyat mutatott be, többségük drágakőberakású aranyékszer, az ókori Görögország mitológiai alakjait idéző karperec, nyakék, gyűrű és fülbevaló, egy 2400 éves szkíta sisak, kínai lakkdobozok a Han-dinasztia korából, aranyból készült kardhüvely és más fegyverek.
