Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy tájékoztatást kapott egy lehetséges államcsíny előkészítéséről Oroszország képviselői és Rinat Ahmetov kelet-ukrajnai oligarcha részvételével.
Az államfő ugyanakkor hozzátette: nem hiszi, hogy valóban megkísérlik végrehajtani a puccsot. Kifejtette: titkosszolgálati értesülések és hangfelvételek is vannak, amelyek arról tanúskodnak, hogy Ukrajna és Oroszország bizonyos képviselői december 1-2-ára készítik elő az államcsínyt ellene, és úgy beszélnek Ahmetov részvételéről az akcióban, mintha ő ebbe már beleegyezett volna. Megjegyezte, hogy szerinte Ahmetovot „felültette” a környezete, belekeverte az ügybe.
Zelenszkij ugyanakkor azt is kijelentette, hogy Ukrajna leggazdagabb üzletembere – aki egyebek mellett a DTEK energetikai vállalat tulajdonosa – most „az ukrán állam ellen harcol”, és ehhez parlamenti képviselőket toboroz, akikkel új pártot készül alapítani. Mindez Zelenszkij szerint „nagy hiba”. Ezért meghívta őt a hivatalába, hogy személyesen beszéljenek erről.
Zelenszkij azt hangoztatta, hogy nem fogja elhagyni az országot, mint Viktor Janukovics volt elnök, aki 2014-ben a kijevi Majdan-tüntetések hatására Oroszországba menekült. Hozzátette, hogy nem fogja csitítani a tüntetőket, úgy, mint Petro Porosenko exállamfő tette egy buldózeren állva a Majdan-tüntetések idején. Leszögezte, hogy tovább dolgozik hivatalában, és ott várja a tüntetőket. Kijelentette, hogy nem lesz újabb „Majdan-forradalom” Ukrajnában, mert a jelenlegi vezetés „nem tolvajokból áll”. Szerinte hecckampány folyik ellene a médiában az oligarchaellenes törvény miatt. Leszögezte, hogy egyetlen ukrán média sem a szövetségese.
Ahmetov – reagálva az elhangzottakra – „teljes hazugságnak” minősítette az elnök által mondottakat. „A Zelenszkij által nyilvánosságra hozott értesülés arról, hogy állítólag valamiféle államcsínybe vontak be engem, teljes hazugság. Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy az elnököt milyen indítékok vezérlik” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál Ahmetovot, aki hozzáfűzte még, hogy „mint ukrán állampolgár, az ország legnagyobb befektetője, adófizetője és munkaadója, továbbra is megvédi a szabad Ukrajnát, a szabad gazdaságot, a demokráciát és a szólásszabadságot”.
„Minden tőlem telhetőt megteszek annak érdekében, hogy megakadályozzam a tekintélyelvűséget és a cenzúrát Ukrajnában” – hangoztatta.
Sajtóértesülések szerint Zelenszkij és Ahmetov kapcsolata azután romlott meg, hogy a parlament elfogadta az elnök által beterjesztett oligarchaellenes törvényt, de megromlott a viszonyuk Dmitro Razumkov házelnök leváltása miatt is. Ahmetov cáfolja, hogy megváltozott volna a hangnem közte és az elnöki hivatal képviselői között, és tagadja, hogy emiatt az érdekeltségébe tartozó tévécsatornák élesebben kezdték bírálni az államfőt. Ugyanakkor Zelenszkij és környezete a napokban visszautasította a meghívást Ahmetov egyik tévécsatornájának műsorába – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Az elnök szerint az Ukrajna határainál nagy létszámú csapatokat állomásoztató Oroszország és az általa támogatott kelet-ukrajnai szakadárok bármelyik napon eszkalálhatják a helyzetet, viszont ezzel egy időben egyes ukrán sajtóorgánumokban félelemkeltés zajlik: azzal riogatják a lakosságot, hogy bármikor egész Ukrajnára kiterjedő háború törhet ki. Emlékeztetett arra, hogy országa már nyolc éve háborúban áll.
Szavai szerint több ország is jelezte, hogy kész támogatni Ukrajnát, ha nagyszabású támadás érné Oroszország részéről. Kiemelte, hogy eddig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, az Európai Unió, Törökország és Kanada fejezte ki ilyen irányú szándékát, de a segítségnyújtás konkrét formájáról – mint mondta – nem kapott információt.
Közölte: Németország és Franciaország szeretné, ha Kijev velük együtt folytatná a párbeszédet Oroszországgal. Kiemelte, hogy folynak egyeztetések a lehetséges találkozókról, és hivatalvezetője, Andrij Jermak hamarosan kapcsolatba lép az orosz féllel. „Mi ezt egyáltalán nem ellenezzük” – szögezte le.
Zelenszkij azt állította, hogy Ukrajnának semmi köze sem volt a Wagner elnevezésű orosz zsoldoshadsereg tagjainak tavaly nyáron Minszkben történt őrizetbe vételéhez. Kijelentette, hogy nem volt semmiféle különleges művelet, azaz nem tervezték el, hogy a török légitársaság gépét, amelyen az orosz zsoldosok utaztak, Kijevben leszállásra kényszerítsék, hogy ott vegyék őrizetbe közülük azokat, akiket a Donyec-medencei konfliktusban való részvétellel gyanúsítanak. Az államfő szavai szerint Recep Tayyip Erdogan török elnök ezt sosem bocsátotta volna meg Ukrajnának.
Vaszil Burba, az ukrán katonai hírszerzés volt főnöke a közelmúltban komoly sajtóvisszhangot váltott ki azzal az állításával, miszerint azért hiúsult meg a repülőgép Kijevbe irányítására előkészített titkos művelet, mert az elnöki irodát vezető Jermak kérte elhalasztását egy újabb Donyec-medencei tűzszünet életbe lépése érdekében. Zelenszkij értésre adta, hogy nem áll szándékában meneszteni Jermakot.
