Ukrajna nem hajlandó bármi áron a békéről tárgyalni – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Sun című brit napilapnak nyilatkozva.
Az interjúban Zelenszkij úgy fogalmaz: az ukrán kormány nem hiszi, hogy Oroszország, személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnök be akarná fejezni a háborút. „Meg akarnak ölni bennünket, mi viszont igazságot akarunk” – tette hozzá. Zelenszkij szerint éppen ezért Ukrajna nem bármilyen áron elért békéről, hanem igazságos békéről beszél. Az ukrán elnök elismerte, hogy a hadszíntéren nehéz a helyzet, de határozott nemmel válaszolt arra a saját maga által feltett kérdésre, hogy Ukrajna kész lenne-e „barátságot kötni vagy diplomáciai tárgyalóasztalhoz ülni” Oroszországgal.
Zelenszkij elismerte azt is, hogy Ukrajnának „több sikerre lenne szüksége” a hadszíntéren, de cáfolta, hogy a hadműveletekben patthelyzet alakult volna ki. Kijelentette: a szárazföldi műveletekben elért haladás lassúságát ellensúlyozzák a Fekete-tengeren aratott sikerek. Zelenszkij szerint az ukrán erők megsemmisítették az orosz hadiflotta egy részét, és Oroszországnak már nincs teljes ellenőrzése a fekete-tengeri térség felett.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország hányszor próbált merényletet végrehajtani ellene, az ukrán elnök úgy felelt, hogy nem tudja pontosan, „de ötnél vagy hatnál biztosan nem kevesebbszer”. Kijelentette: Kína nagyobb nyomást gyakorolhatna Oroszországra a háború befejezése érdekében. Zelenszkij szerint Kínának „nem érdeke, hogy segítse Oroszországot Ukrajna elfoglalásában”. Úgy fogalmazott: véleménye szerint Oroszország addig feszíti a helyzetet, amíg az Egyesült Államok és Kína „együttesen, nagyon-nagyon komolyan” fel nem szólítja arra, hogy távozzon Ukrajna területéről. Hozzátette: Európa egyedül erre nem képes, és Oroszország Európától egyébként sem fél.
Zelenszkij szerint az ukrán légteret jelenleg az orosz légierő ellenőrzi, ezért Ukrajnának nagyobb légvédelmi kapacitásra van szüksége. Az ukrán elnök felvetette annak a lehetőségét is, hogy ha a nyugati országok nem akarnak közvetlenül ilyen fegyverrendszereket Ukrajnának juttatni, akkor átadhatnák a gyártási engedélyeket. Hozzátette: Amerika és Európa segíti Ukrajnát ezen a téren, de ez a támogatás nem elégséges. Zelenszkij szerint a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorcsoport és Izrael háborúja nem segíti Ukrajnát. Hozzátette: a világnak meg kell vizsgálnia, hogy a közel-keleti konfliktus mostani fellángolása „kinek is volt fontos”.
Az orosz erők ritkábban rohamoznak délkelet-Ukrajnában
Az orosz megszálló erők csökkentették a rohamműveletek számát, de továbbra is cinikusan figyelmen kívül hagyják a hadviselés törvényeit és szokásait – jelentette ki Olekszandr Tarnavszkij, a délkeleti szektorban (Tavria) harcoló ukrán csapatok parancsnoka.
Közölte, hogy az oroszok rakétákat lőttek ki az Sz-300-as légvédelmi rendszerből a donyecki régió egyik polgári egészségügyi intézményére. Szavai szerint komoly károk keletkeztek Szelidove város központi kórházában, valamint a „Kotljarevszka” bányában és más polgári infrastrukturális létesítményekben. „Ezen felül az elmúlt 24 órában az ellenség négy rakétacsapást, valamint 637 tüzérségi támadást hajtott végre, és 29 katonai összecsapás is volt a térségben” – tette hozzá.
Az ukrán vezérkar friss helyzetjelentése szerint az ukrán védelmi erők tartják nemrég elfoglalt új állásaikat Herszon megyében, a Dnyeper (Dnyipro) folyó orosz megszállás alatti bal partján, és visszaverték az orosz erők támadásait több irányban az ország keleti és déli részén. „Az elmúlt 24 órában hetven összecsapásra került sor, az orosz erők öt rakéta- és tíz légicsapást hajtottak végre, emellett húsz alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel csapataink állásaira és lakott területekre” – áll a vezérkar jelentésében.
A kijevi katonai vezetés közlése szerint keddre virradó éjjel az ukrán légvédelem megsemmisített egy Iszkander-K manőverező robotrepülőgépet, és az Ukrajnát támadó 11 Sahid csapásmérő drónokból tízet.
A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 610-zel csaknem 320 ezerre nőtt. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egyebek mellett négy tüzérségi rendszert és hét drónt.
Az Egyesült Államok újabb katonai segélyt küld Ukrajnának
Az Egyesült Államok százmillió dollár (mintegy 36 milliárd forint) új katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára az ország védelmi szükségleteinek biztosítására. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint az újabb csomag tartalmaz a többi között légvédelmi rakétákat MANPADS rendszerekbe, valamint M142 HIMARS mobil rakétakilövő eszközt, hozzá való rakétákkal, 105 és 155 milliméteres lövedékeket, továbbá egyéb harckocsi-elhárító fegyvereket, valamint több millió lőszert kisebb kézifegyverekhez.
Az eszközöket az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, ami gyors eljutást tesz lehetővé az ukrajnai hadszíntérre. A mennyiség az amerikai magyarázat szerint fedezi az ukrán haderő azonnali szükségleteit az ország területének visszafoglalására indított harcokhoz. A külügyminisztérium ugyanakkor azt javasolja a Kongresszusnak, hogy fogadja el Joe Biden elnök kérését az ukrán szükségletek finanszírozására szolgáló költségvetési kiegészítésről.
Szankciós listán a bucsai mészáros
Az Egyesült Államok szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciós listára helyezi az orosz fegyveres erők két tagját, akiket felelősnek tart ukrán településeken ártatlan civilek megöléséért. Büntetőintézkedés hatálya alá került Azatbek Omurbekov ezredes, akit a „Bucsai mészáros” néven is emlegetnek, és, akit felelősnek tartanak több fegyvertelen civil megölésében Andrijivka településen. Az ezredes volt a parancsnoka annak a dandárnak, amely ellenőrzés alatt tartotta Andrijivkát.
Az ukrán kisvárosban 2022 tavaszán történt erőszakos cselekmények miatt került amerikai szankció alá Danyil Frolkin, az orosz hadsereg altisztje is. A washingtoni külügyminisztérium közleménye kitér arra, hogy a két orosz katona felelősségét az emberi jogok súlyos megsértésében független vizsgálat állapította meg, civil szervezetek által dokumentált módon.
Berlin újabb katonai segélycsomagot ad Ukrajnának
Németország további 1,3 milliárd eurós katonai segélycsomagot ígért Ukrajnának, amely egyebek mellett négy további IRIS-T légvédelmi rendszert, valamint húszezer darab 155 milliméter kaliberű tüzérségi lőszert és páncéltörő fegyvert tartalmaz. Az újabb segélycsomagot Boris Pistorius német védelmi miniszter jelentette be kedden Kijevben, ukrán hivatali kollégájával, Rusztem Umerovval folytatott megbeszélésén. „Tavaly tél óta ez az ötödik ilyen csomag. Biztos vagyok abban, hogy segíteni fog az orosz agresszió elleni harcban” – hangsúlyozta a miniszter a Szuszpilne ukrán közszolgálati televízió szerint. Egyúttal ez a harmadik olyan segélycsomag, amely IRIS légvédelmi rakétarendszert tartalmaz. Az első csomagból eddig három rendszert szállítottak le, a negyedik pedig várhatóan idén télen érkezik meg. A szintén négy rendszerből álló második csomag teljesítését 2024-re, a harmadikat pedig 2025-re tervezik. Pistorius korábban megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Németország 2024-ben megduplázza, nyolcmilliárd euróra emeli a Kijevnek nyújtott katonai segélyt.
Az EU tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió lőszert
Az Európai Unió képes betartani azon ígéretét, hogy tavaszra leszállítja az Ukrajnának ígért egymillió darab 155 milliméteres lőszert – jelentette ki az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa. Thierry Breton az Európai Parlament plenáris ülésének az Ukrajnának szánt lőszertámogatásra tett uniós ígéretről tartott vitáján azt mondta, az Európai Unió elő tudja állítani azt a mennyiségű lőszert, amelyet megígért Ukrajnának, ugyanis – szavai szerint – megvan az a kapacitás, amely ezt képes előállítani. Ezzel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy megszülessenek a beszerzésre vonatkozó tagállami szerződések, az uniós országok többsége ugyanis – mint mondta – nem tette meg ezt a lépést.
Noha az uniós üzemek növelik a gyártást, politikai akaratra van szükség, hogy a kötelezettségvállalás teljesüljön – emelte ki. Szerződéseket kell aláírni és kereskedelmi kötelezettségvállalásra van szükség minden uniós ország részéről a prioritásokat illetően, ami azt jelenti, hogy a lőszereket Ukrajnába kell küldeni. „Továbbra is el kell látnunk Ukrajnát mindazzal, amire ebben a háborúban szüksége van” – fogalmazott. A kapacitás megvan, de gyorsabban kell előállítani az ígért lőszermennyiséget. Ez a kötelezettségvállalás a tagállami védelmi képességfejlesztést is támogatja.
