Joe Biden amerikai elnök nyomást gyakorolt Asraf Gáni volt afgán elnökre, hogy hitesse el a nemzetközi közvéleménnyel és az afgánokkal, hogy ura a helyzetnek. Cserében Biden segítséget ígért Kabulnak – derült ki a Reuters brit hírügynökség jelentéséből, amely a két politikus utolsó, július végi telefonbeszélgetésének leiratát szemlézte.
A július 23-i, körülbelül negyedórás beszélgetésben Biden elmondta, hogy a világ egyre kevésbé bízik az afgán kormányerők tálibok elleni sikerében, s úgy vélte, Kabulnak először arról kell meggyőznie a közvéleményt, hogy képes legyőzni a tálibokat, „akár igaz, akár nem”. Biden úgy fogalmazott: „szükség van rá, akár igaz, akár nem, de szükség van egy másfajta kép felrajzolására”.
Hozzátette: „rengeteget jelentene”, ha Kabul sikerrel járna ebben, és azt ajánlotta, a prominens afgán vezetők tartsanak sajtótájékoztatót, amelyen új katonai stratégiát jelentenek be. Méltatta emellett az afgán hadsereget. „Egyértelmű, hogy a legjobb hadseregük van” – mondta Biden, kiemelve, hogy Kabulnak 300 ezer jól képzett és jól felszerelt katonája van, szemben a tálibok 70-80 ezer emberével. „Továbbra is biztosítjuk a légi támogatást, ha tudjuk, mi Kabul terve” – fogalmazott Biden.
A Reuters emlékeztet rá, hogy néhány nappal a beszélgetés előtt az amerikai erők valóban több légicsapást hajtottak végre, támogatandó az afgán kormányerők szárazföldi műveleteit. Emiatt a tálibok azzal vádolták Washingtont, hogy megszegi a köztük és az amerikaiak között megkötött dohai egyezményt. Gáni a maga részéről azt mondta, továbbra is hisz a békés rendezésben, „amennyiben Kabul igazíthat a katonai stratégián”, ám emlékeztetett arra is, hogy az idő gyorsan fogy.
Biden és Gáni között nézeteltérés támadt Hamid Karzai volt afgán elnök személyéről: bár Biden azt javasolta, Karzai szintén vegyen részt a sajtótájékoztatón, Gáni ezt ellenezte, és azzal vádolta elődjét, hogy őt, Gánit, „az amerikaiak lakájának” nevezte. Biden Gánihoz intézett szavai arra utalnak, hogy az amerikai elnök nem várta a tálibok gyors győzelmét – jegyzi meg a Reuters. Gáni kiemelte: a kabuli kormány ellen harcolók között legalább 10-15 ezer külföldi, főleg pakisztáni terrorista is található.
Korábban afgán kormánytagok és amerikai elemzők egyaránt úgy vélték, a tálibok részben pakisztáni segítséggel erősödhettek meg, jóllehet Iszlámábád ezt többször tagadta. A most nyilvánosságra hozott beszélgetés kapcsán Pakisztán washingtoni nagykövetsége leszögezte: a Pakisztánból Afganisztánba tartó tálib fegyveresek története csupán Asraf Gáni kifogása a saját kudarcaira. Maga Gáni a tálib hatalomátvételt követően családjával együtt elmenekült Afganisztánból az Egyesült Arab Emírségekbe.
A Reuters leszögezi: ugyancsak július 23-án Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke és Frank McKenzie tábornok, a Közép- és Dél-Ázsiáért is felelős Középső Parancsnokság vezetője is egyeztetett Gánival telefonon. A beszélgetésben – amely szintén a hírügynökség birtokába került – az amerikai fél kiemelte, hogy az afgán helyzet nemzetközi értékelése a tálibok sikerét tükrözi.
„Ezt a narratívát kell megfordítanunk” – szögezték le.
A Reuters magát megnevezni nem kívánó forrástól kapta meg a Biden és Gáni közti beszélgetésnek mind a leiratát, mind a hanganyagát. A hírügynökség jelentését sem a Fehér Ház nem kommentálta, sem Jake Sullivan, illetve Mark Milley irodája nem reagált rá.
