Ma csak orosz légvédelmi rendszerek képesek a hiperszonikus rakéták megsemmisítésére – jelentette ki Gyenyisz Manturov, orosz ipari és kereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökség által kedden közölt interjúban.
„A harci repülés – a repülőgépek és a helikopterek – olyan terület, ahol ma mind minőség, mind mennyiség tekintetében meghaladjuk a konkurenciát. Ahogy egészében a hadiipari ágazatok többségében: elegendő azt a tényt megemlíteni, hogy egyedül a mi rendszereink képesek sikeresen ellenállni az egyedülálló hiperszonikus fegyvereknek, amelyek szintén a mieink” – állította a helyettes kormányfő.
Azt mondta, hogy az Sz-350-es Vityaz volt az első légvédelmi rendszer a világon, amely automatikus üzemmódban lőtt le egy célpontot. Manturov kijelentette, hogy mindez emberi beavatkozás nélkül, a mesterséges intelligenciára támaszkodva történt, az ukrajnai háborús övezetben. A RIA Novosztyi hírügynökség május végén számolt be jól értesült forrásra hivatkozva, hogy a Vityaz a „különleges hadművelet” övezetében világelsőként hajtotta végre teljesen automatikusan, kezelői felügyelet nélkül ukrán harci gépek és drónok felderítését, követését és kiiktatását harci körülmények között.
Manturov reagált Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének arra a tavaly ősszel tett kijelentésére, amely szerint az orosz hadsereg külföldi mosogatógépekből és hűtőszekrényekből vesz ki chipeket haditechnikai eszközeinek javításához.
„Ez némileg furcsán hangzott, mert egy chip másodszori felhasználása, technológiai szempontból, a legtöbb esetben egyszerűen lehetetlen. Gyakran a berendezésekhez külön tervezik a mikroelektronikai chipeket, amelyeket közvetlenül a megrendelő igénye szerint gyártanak” – mondta.
Emlékeztetett rá, hogy a háztartási eszközökbe és készülékekbe szabadon hozzáférhető chipeket szerelnek be, amelyeket számos ország gyárt, köztük olyanok, amelyek barátiak Oroszországhoz. Rámutatott, hogy a fegyverekbe és hadfelszerelésbe szerelt chipekkel szembeni követelmények nagyságrendekkel magasabbak. „Ezek a technológiák a sajátjaink” — hangsúlyozta Manturov.
Moszkva felmondta a Kercsi-szoros és a Azovi-tenger használatáról Kijevvel kötött szerződést
Putyin aláírta azt a törvényt, amely felmondja az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatában való együttműködésről szóló orosz-ukrán megállapodást. Az indoklás szerint a Donyecki Népköztársaság, valamint Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz „csatlakozásával” az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros partjai kizárólagos orosz tulajdonba kerültek. Mivel Ukrajna „elvesztette” parti állami státuszát ezen vizek tekintetében, szükségessé vált a szerződés felmondása. A vonatkozó szerződést 2003. december 24-én írták alá Kercs városában. A dokumentum rámutatott az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros fontosságára a két ország gazdasági fejlődése szempontjából, valamint arra, hogy az azovi és kercsi vízterületet egységes gazdasági és természeti komplexumként kell megőrizni. Idén februárban az ukrán parlament felmondta valamennyi együttműködési megállapodást, amelyet Ukrajna az Azovi-tengerrel kapcsolatban Oroszországgal kötött. A Moszkva által elfogadott felmondási törvényben megemlített ukrajnai régiók orosz elcsatolását a nemzetközi közösség nem ismerte el.
