A Dominikai Köztársaságban elfogták azt a férfit, aki hét év alatt mintegy ötszáz sértettnek 1,2 milliárd forint kárt okozott albérletes és ingatlaneladásos csalásokkal, valamint bankszámlák megcsapolásával – jelentette be a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).
Farkas Péter alezredes, a gazdasági bűnözés elleni főosztály vezetője közölte: hároméves nyomozással derítették fel a bűncselekmény-sorozatot, amely hét évvel ezelőtt kezdődött, és elfogták a 30 éves férfit, akit a csalássorozattal, valamint más bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak. Az ügyben jelenleg 130 gyanúsított van, közülük a főszervezőn kívül még négyen vannak letartóztatásban.
A szövevényes ügyről a főosztályvezető elmondta: a gyanúsított és társai nem létező vagy nem a tulajdonukban lévő ingatlanokat adtak ki vagy adtak el, később pedig az ingatlanügyletekhez szükséges személyes adatok és kémprogramok segítségével csapolták meg az áldozatok bankszámláit.
Az alezredes felidézte, eleinte „albérletes csalások” miatt kezdett nyomozni a rendőrség. Az áldozatok albérleti hirdetésre jelentkeztek, ekkor – azzal az ürüggyel, hogy sok a jelentkező – rávették őket arra, hogy látatlanban kifizessék a bérleti díjat és a kauciót; a hirdetők azt ígérték, hogy ezt visszakapják, ha nem tetszik nekik a lakás. A lakást az eredeti tulajdonos tudta nélkül hirdették meg, de az is előfordult, hogy az ingatlan nem is létezett.
A nyomozás jelenlegi adatai szerint 280 ilyen csalást követtek el, a lakásokat 180-300 ezer forintért „adták ki”.
A csaláshoz „asszisztenseket”, strómanok, „próbanaposokat” vett igénybe a csalássorozat főszervezője, elosztva közöttük a részfeladatokat: az egyiknek bérelnie kellett lakást, a másiknak meg kellett mutatnia, volt, aki csak a pénzt vette át vagy továbbította.
Farkas Péter felhívta a figyelmet arra: az asszisztenseket munkaszerződéssel alkalmazták, a hitelesség érdekében létező cég létező ügyvezetőjének adta ki magát a bűnszervezet vezetője, T. Alex, aki a csoportot interneten és mobiltelefonon irányította a személyes találkozások teljes mellőzésével, így anonimitását saját társai és áldozatai előtt is meg tudta őrizni. Eddig 419 közreműködőt azonosított a rendőrség.
2017-től már lakásokat adtak el ilyen módszerrel, a tulajdonos tudta nélkül, a jelenlegi adatok szerint 78-at, 20-45 millió forintos áron. A lakások vonzóak voltak, a túl olcsó árat azzal magyarázták, hogy családi okokból kell eladniuk gyorsan vagy azért, mert a tulajdonos külföldre költözik.
Az adásvételnél többször arra hivatkoztak, hogy a járvány miatt nem tudják személyesen megmutatni az ingatlant, de tudnak róla nagyméretű képeket és videókat küldeni, ehhez letöltettek olyan programokat, amelyek figyelték a számítógép-használók netbankos belépési adatait, így hozzájutottak a bankszámlák számához és az egyenleghez is.
A csalásban közreműködött álügyvéd is, aki egy valódi ügyvéd nevével élt vissza; úgy hívta fel a vevőket, mint a szerződés készítője, akinek meg kellett küldeni a személyes okmányok másolatát. Ezek alapján az elkövetők hamis meghatalmazást írtak, és a telefontársaságoknál megváltoztatták a vevők telefonjának a sim-kártyáját, így a netbankba belépéshez szükséges sms már a csalók telefonjára érkezett. Volt, akinek 128 millió forint tűnt el a cége bankszámlájáról. A kicsalt pénzek minden esetben a Dominikai Köztársaságba kerültek.
A csalók nemcsak a vásárlók, de az álláshirdetésre jelentkező asszisztensek bankszámlaadataihoz is hozzáfértek, így volt, hogy azokat csapolták meg.
További elkövetési mód volt, hogy az asszisztensek hamis meghatalmazással, cégek nevében nagyértékű mobiltelefonokat vettek, 0 forintos kezdőrészlettel, amelyeket azután továbbadtak egy orgazdának.
Az alezredes elmondta: nehezítette a nyomozást, hogy több mint 200 bankszámlát használtak, köztük bitcoin-fiókokat is, valamint 600 e-mail címet, és az elkövetők azonosítását nehezítette a járvány miatti kötelező maszkhordás.
Hozzátette, nehézséget jelentett az is, hogy a 2019 januárjában alakult nyomozócsoport ugyan 3,5 hónap alatt kiderítette, hogy a most 30 éves, diploma nélküli férfi áll az ügyletek mögött és kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot is, majd megküldték a bűnügyi jogsegélykérést Dominikára, de a két ország között nincs kiadatás.
A Fővárosi Főügyészség a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményre hivatkozva tudta elérni, hogy Dominikán végül júniusban elfogják a gyanúsítottat, akiről kiderült, hogy illegálisan tartózkodik az országban, ezért kitoloncolták Németországba, ahonnan Budapestre hozták – közölte Farkas Péter.
A hároméves nyomozás során csaknem ezer tanút hallgattak meg; az okozott kár egyharmadát – 337 millió forintot – lefoglalta a rendőrség.
